Philipp Rösler gazdasági miniszter már nyíltan beszél a korábban tabunak számító „megoldásról”, hogy Athén hagyja el az eurózónát. – Az utóbbi években a német politika és az itteni választópolgár is megszokta, hogy a görög ígéretekből soha sem lett semmi – ad magyarázatot lapunknak a német kiábrándultságról Heribert Dieter, a berlini Stiftung Wissenschaft und Politik (SWP) Görögországgal foglalkozó szakértője. – A reformokról mindig csak szó volt, azt soha nem követték tették.

Heribert Dieter elismeri, természetesen vannak olyanok a görög társadalomban, akik most nagyon nehéz helyzetben vannak. Akiket a most bejelentett reformok érzékenyen érintenek, de sokan még mindig jóval az ország lehetőségein felül élnek. Most persze nagy a felháborodás, de a berlini kutató szerint a dél-európai ország sajnos már eljátszotta a hitelét. Bizonytalan, hogy a nehezen elfogadott reformcsomagból mi valósul meg valójában.

– A kérdés az, hogy Görögország végre vállalja-e a felelősséget a saját sorsáért? Hajlandó-e másképp hozzáállni a dolgokhoz, elfogadja-e, hogy amit az EU által ráerőltetett programnak gondol, az valóban a saját programja? Brüsszel is felelős, mert sokáig úgy állította be, hogy ez az Európai Unió görög reformprogramja. Ez hiba volt, hiszen a reformok csak akkor sikerülhetnek, ha a görögök is a sajátjuknak tartják azokat – hangoztatta a kutató.

Szó sincs arról, hogy „német programot” erőltetnének rá Görögországra. Sokkal inkább arról, hogy egy évtizedek óta rosszul kormányzott országot végre a talpára állítsanak. A görög újságok szeretik azt állítani, hogy ez a németek malmára hajtja a vizet, de a kutató e beállítást butaságnak tartja. A németeknek ahhoz fűződik érdekük, hogy az uniós tagállamok gazdaságának minél jobban menjen. – Valójában nemcsak a németek, hanem az összes tagállam érdeke, hogy Görögország „meggyógyuljon”, de mintha paradox módon ebben csak a görögök nem lennének érdekeltek. Sokáig sikerült elterelni a figyelmet a saját felelősségükről azzal, hogy azt hangoztatták: az adósságválság, a versenyképtelenség, a csődközeli helyzet valójában nem görög probléma, hanem az Európai Unióé, tehát nekik kell megoldaniuk. De ennek vége. A görögök bajait nem Németország okozta és nem is Berlin fogja megoldani – fogalmazott kategorikusan a német szakértő.

Ami az eurózónából való kilépést illeti, ami már rég nem tabu sem Európában, sem a német politikában, Heribert Dieter úgy vélekedik: ez legfeljebb csak az egyik problémát, a görög vállalkozók súlyos versenyképtelenségét „oldaná” meg. A magas államadósságra és az évtizedes rossz kormányzásra nem jelentene gyógyírt.