Gabriel a Der Spiegel című német hetilapnak a megengedhetőség határán belül elhelyezkedő politikai véleménynek minősítette az Amit el kell mondani című alkotást, amelyben a 84 éves irodalmi Nobel-díjas szerző arról írt, hogy az egyre nagyobb és ellenőrizetlenül gyarapodó atomarzenállal rendelkező Izrael veszélyezteti a békét és megelőző csapást fontolgat Irán ellen.

Gabriel - aki a vezető német politikusok közül elsőként szólt hozzá az április elején megjelent vers körül kialakult vitához - a hetilap legújabb számában elmondta: a prózaverssel kapcsolatban felmerült meglátások egy részével egyetért, de úgy véli, a polémia egésze "aránytalan és őszintétlen". Hozzátette: "várható volt, hogy a politikai korrektség önjelölt védelmezői kardot rántanak". Azzal a váddal kapcsolatban, hogy Grass a zsidóellenesség gondolatköréből származó közhelyekkel operál versében, hangsúlyozta: "Günter Grass nem antiszemita".

Grass a hatvanas évek óta számos alkalommal részt vett az SPD választási kampányiban. Jelenleg két németországi tartományban zajlik a helyi törvényhozási választást felvezető kampány, és a párton belül vita kezdődött arról, hogy a vers körüli botrányra tekintettel esetleg ki kellene hagyni Grasst a választási küzdelemből. Gabriel ezzel kapcsolatban kijelentette: "hálátlan és gyáva" dolog volna hátat fordítani az írónak. Hozzátette: reméli, hogy Grass továbbra is támogatja majd a pártot a korteshadjáratokban.

Gabriel márciusban a ciszjordániai Hebronban tett látogatást, majd tapasztalatait összegezve az "apartheid politikájának" nevezte a palesztin területekkel szembeni izraeli politikát egy Facebook-bejegyzésben, amelyet széles körben bíráltak.

A politikus a Der Spiegelnek nyilatkozva hangsúlyozta: nem ő használta először az izraeli-palesztin viszonylatban az apartheid kifejezést. Azt kívánta ábrázolni vele, hogy "az olyan helyeken, mint Hebron, kettős jog uralkodik, amely két csoportba sorolja az embereket, és az egyik csoport szinte teljesen jogfosztott". Hozzátette: Izrael barátjaként nem hallgathatja el, hogy a tel-avivi vezetés "eltűri az emberi jogok sérelmét a palesztin területeken, mindenekelőtt Hebronban".

A vezető német, illetve uniós politikusok közül az SPD elnöke mellett eddig csupán Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter szólt hozzá a Grass-vers körül kialakult vitához. Asselborn a Der Spiegel internetes kiadásában megjelent interjúban kifejtette: Grass egy hibásan felépített gondolatmenettel Iránt az áldozat, Izraelt pedig az agresszor szerepébe helyezte, ami tévedés. A vers azonban felvet egy fontos problémát, amelyet a németeknek föltétlenül át kell gondolniuk. A kérdés az, hogy miként kell viszonyulni Németországnak a mindenkori Izraeli kormány politikájához.

Hangsúlyozta: különbséget kell tenni Izrael állam és az izraeli kormány között. Ez a németek számára nem könnyű, de mégis "el kell kezdeniük", mert az állam és a kormány érdekei nem esnek egybe feltétlenül. Németország az izraeli államnak tartozik szolidaritással, nem pedig a kormánynak, és egyedül Németország van abban a helyzetben, hogy új irányba terelje az EU közel-keleti politikáját - mondta a luxemburgi külügyminiszter.