A német hadsereg (Bundeswehr) az afganisztáni küldetése során a NATO vezette afganisztáni nemzetközi haderő, az ISAF által üzemeltetett PRISM adatgyűjtő rendszert ismerte meg, amely az elnevezés egyezése ellenére nem ugyanaz, mint az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) PRISM nevű titkos adatgyűjtő programja - így reagált szerdán a német kormányzat a Bild című lap beszámolójára, amely szerint a Bundeswehr tudott a PRISM-ről. Az elektronikus kommunikáció megfigyelésére Afganisztánban használt PRISM-program nem titkos, és nem is amerikai szervek, hanem az ISAF üzemelteti. „A két rendszer nem azonos” - hangsúlyozta Steffen Seibert kormányszóvivő szerdai tájékoztatóján. Hozzátette: a német kormányzat csak Edward Snowden, az NSA egykori munkatársa által júniusban kiszivárogtatott részleteket bemutató sajtóbeszámolókból szerzett tudomást az NSA titkos adatgyűjtő programjáról.

A sajtóértekezleten a védelmi minisztérium szóvivője kiemelte, hogy a NATO évek óta használ egy számítógépes hálózatot az afganisztáni biztonsági helyzet elemzéséhez. Ehhez a rendszerhez az ISAF valamennyi tagja - a küldetésben részt vevő összes ország - hozzáfér - mondta. A Bild szerdán idézett az ISAF főparancsnokság által a regionális parancsnokságoknak 2011. szeptember 1-jén küldött írásbeli utasításból, amely szerint a terrorizmussal gyanúsított személyek elektronikus kommunikációjának megfigyelésére irányuló kérelmeket a hónap közepétől a PRISM-be kell betáplálni. A laphoz eljutott dokumentum alapján az adatgyűjtéshez a gyanús személyek telefonszámát vagy e-mail címét kell megadni a PRISM-nek, ehhez pedig az amerikai hírszerző szervek JWICS nevű számítógépes hálózatát kell használni amerikai katonai vagy civil személyzet segítségével.

Az ISAF-hoz Németország járul hozzá a harmadik legnagyobb kontingenssel, és 2005 óta német parancsnokság vezeti az Afganisztán északi régiójában szolgáló nemzetközi erőket.

A Bild cikke szerint a német hírszerzés (BND) is bekapcsolódott az afganisztáni munkába, a szolgálat telefonszámokat adott meg a NATO-nak, amelyek így végül bekerültek a PRISM-programba. A legnagyobb példányszámú német lap hétfőn amerikai kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a BND valószínűleg évek óta tud az elektronikus hírszerzésre szakosodott NSA titkos adatgyűjtő tevékenységéről, mert több esetben kért felvilágosítást külföldön elrabolt németek ügyében az amerikai szolgálatoktól arról, hogy az áldozatok kivel telefonáltak és e-maileztek elrablásuk előtt. A BND szerdán közleményben reagált, amely szerint a Snowden-ügy kirobbanásáig nem ismerték az NSA programjainak nevét és kiterjedését. Egy felmérés alapján a németek többsége nem hisz a kormánynak: a ZDF országos közszolgálati televízió megbízásából a napokban készült közvélemény-kutatás szerint a németek 79 százaléka úgy véli, a berlini vezetés tudott arról, hogy az amerikai hírszerző szervek megfigyelik a globális elektronikus kommunikációt.

A adatgyűjtési ügy a szeptemberi országos parlamenti választást felvezető kampány egyik fő témája lehet. Az ellenzéki pártok igyekeznek napirenden tartani az ügyet és sarokba szorítani Angela Merkel kancellárt. A pártok választói támogatottságán egyelőre nem változtatott a Snowden-ügy, a konzervatív CDU/CSU továbbra is 40 százalék körül áll, a legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokrata párt (SPD) pedig 25 százalék körül. Angela Merkel személyes népszerűségét sem csökkentette az ügy, a németek 62 százaléka szerint a következő ciklusban is neki kellene vezetnie a német kormányt, míg SPD-s kihívóját, Peer Steinbrücköt csak a választók 29 százaléka látná szívesen a kancellári tisztségben.