A tv-csatorna Budapestre kiküldött tudósítója, Hilde Stadler emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor kormányfő pártja kétharmados többséggel rendelkezik az Országgyűlésben. Ennek alapján a miniszterelnök hónapok óta megmutatja erejét a hazájában. Elfogadtatott egy új médiatörvényt, valamint egy különadóról szóló törvényt, amely érzékenyen érinti a külföldi vállalatokat. A bel- és külföldi tiltakozások hidegen hagyták Orbánt - így a német riporter.

Az új médiatörvény első áldozataként mutatta be Stadler a Magyar Rádió műsorvezetőjét, Mong Attilát, akit már decemberben "fölfüggesztettek állásából", amiért műsorában egyperces csenddel tiltakozott a médiatörvény ellen. Az ARD kamerája előtt nyilatkozó Mong kifejtette: a médiatörvény sérti az alkotmányos demokrácia elveit, a véleménynyilvánítás szabadságát és az EU alapelveit.

Az ARD-nek az adásban megszólaltatott brüsszeli tudósítója, Rolf-Dieter Krause viszonylag valószínűtlennek nevezte, hogy az EU a vitában a magyar szavazati jog megvonásához folyamodna. A döntő a nyilvánosság előtt zajló vita lesz - vélekedett.

A német tudósító emlékeztetett rá: Budapest arra hivatkozik, hogy a törvényben csupa olyan elem található, amely szerepel más EU-tagállamok hasonló törvényeiben is. "Ez azonban, amennyire én ellenőrizni tudtam, nem minden esetben van így" - jegyezte meg Krause. Szerinte döntő jelentőségű, hogy "a magyar törvény elemeinek kombinációja teljesen új médiajogot eredményezett, amely de facto a sajtószabadság felszámolását jelenti. Ugyanis egy kizárólag a kormánypárt által ellenőrzött bizottság dönt arról, hogy a jövőben mi minősül kiegyensúlyozottnak."

A műsorvezető közbevetésére, miszerint a magyar kormányfő - csütörtök délelőtt elhangzott szavai szerint - "kész elfogadni a kifogásokat" a médiatörvénnyel szemben, az ARD brüsszeli tudósítója úgy vélte: "Orbánnak muszáj elfogadnia a kifogásokat". Mindazonáltal - tette hozzá Krause - "én óvatosságra intenék. Orbán azt mondta, hogy kész a változtatásokra, amennyiben az összes többi EU-tagállam, amelynek törvényei között szintén szerepelnek ezek az előírások, megváltoztatná azokat. Ez tehát azt jelenti, hogy semmi nem fog változni".

Arra a kérdésre, vajon mi várható a magyar EU-elnökségtől, az ARD tudósítója kijelentette: Brüsszelben az a kérdés merül föl, "vajon Magyarország felfogta-e, mitől Európa Európa? Nemcsak a sajtószabadság kérdéséről van szó, hanem arról is, hogyan bánunk vállalatokkal, külföldi beruházókkal. Vannak konfliktusok az Európai Központi Bankkal. A kérdés az, vajon Magyarország átérzi-e az EU szellemiségét. Ez a döntő szempont, és (Magyarországnak) alighanem sokat kell még tanulnia a következő fél évben" - fogalmazott a német közszolgálati tv brüsszeli tudósítója.