Meglehetősen kritikus a német alkotmánybíróság az Európai Unió elfogadásra váró reformszerződésével szemben. Értesülések szerint a Karlsruhéban székelő testület több bírája – általános meglepetésre – éles bírálatokat fogalmazott meg a lisszaboni szerződés több, nézete szerint a német szuverenitást csorbító paragrafusával szemben.

A bíróság kedden kezdte tárgyalni azokat az alkotmányos panaszokat, amelyeket aktív és korábbi politikusok, gazdasági vezetők, egy politikai párt, valamint egy civil szervezet nyújtott be a szerződéssel szemben, sérelmezve, hogy az – szerintük – túlzott jogköröket biztosít az EU számára.

A testület már meghallgatta a panaszosok többségét, továbbá a kormányt képviselő, a nemzeti szuverenitás korlátozását a leghatározottabban cáfoló Frank-Walter Steinmeier külügy- és Wolfgang Schäuble belügyminisztert. Sajtóértesülések szerint a nyolc alkotmánybíró többsége közvetve főként arra utalt, hogy a büntetőjog területén túlzottan nő az unió illetékessége, valamint megkérdőjelezte, hogy mindez ténylegesen hozzájárul-e az állampolgári szabadságjogok fejlődéséhez.

Különösen az az alkotmánybíró, Udo Di Fabio tett fel meglehetősen kritikus kérdéseket, aki az eljárást előkészítette, s aki - mint bírósági források közölték - az előterjesztője lesz a taláros testület döntésének.

Ezzel szemben Steinmeier külügyminiszter egy nyilatkozatban is azt hangoztatta, hogy az unió intézményi reformját előirányzó szerződés ténylegesen az EU demokratikus alapelveit erősíti. A miniszter óvott attól, hogy az egyes tagországok – mint fogalmazott – a "nemzeti csigaházba" húzódjanak vissza.

Az alkotmánybírósági kételyek ellenére derűlátóan nyilatkozott a testület végső állásfoglalásának kimenetelét illetően Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke. A német konzervatív politikus úgy vélte, hogy az alkotmányos panaszok nem helytállóak, s meggyőződését fejezte ki, hogy a bíróság jóváhagyja a szerződést.

Az alkotmánybíróság ítéletét legkorábban júniusra várják. Amennyiben a testület tartalmi módosításokat követelne, megfigyelők szerint az a szerződés meghiúsulásához vezethet.

A lisszaboni szerződés eredetileg 2009. január 1-én lépett volna életbe, a tavaly nyári írországi népszavazáson született „nem” azonban meghiúsította ezt. Az életbe lépés remélt időpontja most 2010 első fele, ahhoz azonban az szükséges, hogy a dokumentumot mind a 27 tagállam jóváhagyja, s a ratifikációs okiratot Rómában, az alapító szerződés megszületésének helyszínén elhelyezze. Mindezt még az újabb referendum előtt álló Írország, a parlamenti ratifikálást egyelőre elnapoló Csehország, az elnöki aláírást megtagadó Lengyelország és az alkotmánybírósági döntésre váró Németország nem tette meg.