Megosztottan, de a nézetek közeledésének reményében ültek tegnap délután tárgyalóasztalhoz a NATO-tagországok külügyminiszterei. Alapjában véve két témát akartak áttekinteni, mi legyen az orosz viszonnyal, illetve Ukrajnával és Grúziával.

A felszólalok sorát ezúttal Göncz Kinga magyar külügyminiszter kezdte, aki azzal érvelt, hogy fel kell újítania a NATO-nak is a kapcsolatot Oroszországgal, a párbeszéd pusztán az érdekérvényesítés eszköze, nem jutalom vagy büntetés kérdése. Ehhez a nézethez sokan csatlakoztak, s végül ebben megállapodtak abban, hogy a NATO-Oroszország Tanácson belül nagyköveti szinten folytatják a konzultációt Moszkvával. Ezen, illetve magasabb szinten a grúziai háború után szakadt meg a kapcsolat. Az Európai Unió is felújította a partnerségi egyeztetéseket, s a NATO-országok kétoldalú alapon soha nem is függesztették fel. A megbeszélések informálisan és feltételesen indulnak – mondta Jaap de Hoop Scheffer főtitkár.

Ukrajna és Grúzia NATO-tagságát illetően az Egyesült Államok mind ez ideig erőteljes nyomást próbált gyakorolni elsősorban a régi európai atlanti szövetségesekre, hiszen az új tagországok inkább Washingtonhoz húztak, vagy igyekeztek semleges álláspontot elfoglalni. Azaz, elfogadni, hogy Ukrajna és Grúzia beléphet a Tagsági Akciótervbe, de azt is, hogy e lépést csak később teszik meg. Ám Németország, Franciaország, Olaszország és Belgium egyértelműen arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem érett meg a helyzet az intézményi változtatásra.

Göncz Kinga tegnap este lapunknak azt mondta, Magyarország elfogadta volna a MAP-tagság felajánlását, de nyilvánvaló volt, hogy ebben a kérdésben nem lehet egyetértésre jutni. A nyugat-európaiak az ukrán belpolitikai viszály és az orosz-grúz háború által felvetett kérdések nyomán jutottak elutasító álláspontra. Azt követően, hogy az áprilisi bukaresti NATO-csúcson decemberre ígérték: a Tagsági Akciótervet komolyan megfontolják. E vélekedések szerint azonban egyik érintett ország sem készült még fel kellően arra, hogy a csatlakozás felé vezető utat érdemben megkezdje.

Az Európai Unió egyébként – amely az augusztusi ötnapos háború után kieszközölte a békemegállapodásokat – tegnap indította el a független vizsgálatot a konfliktus okainak feltárására, a munkával a svájci Heidi Tagliavinit bízta meg, aki ENSZ-megfigyelőként már tevékenykedett a térségben.

A NATO azonban semmiképpen sem kíván szívességet tenni az orosz politikának, amely örömmel fogadta, hogy Ukrajna és Grúzia nem kap helyet az akciótervben. A külügyminiszterek méltatták az eddigi ukrajnai és grúziai reformokat, s még nagyobb elkötelezettségre ösztönözték Tbiliszit és Kijevet. Az együttműködést nem a MAP, hanem a NATO-Ukrajna és a NATO-Grúzia bizottság keretében fejlesztik.  A két testület ma ülésezik.

(BRÜSSZEL)