NATO: Győzött a párbeszéd igénye
Örömmel jelentette be Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár, hogy az atlanti szövetségesek külügyminiszteri értekezlete hivatalosan is áldását adta az orosz viszony felújítására. Előző nap még reménykedve beszélt erről az eshetőségről a holland politikus, s bár biztosra lehetett venni, hogy nem jön közbe semmi, csütörtökön a vártnál élesebb vita alakult ki. A litván delegáció vezette a támadást az előterjesztés ellen, mondván korai a lelkesedés, az oroszok még mindig nem teljesítették az augusztusi grúz háború után aláírt hatpontos megállapodás egyes részeit. A litvánok mögött azonban nem sorakozott fel népes volt sereg, legföljebb több olyan felszólaló akadt, aki azért nyomatékosan felvetette: nem kellene Grúziáról megfeledkezni.
Ez természetesen nincs is szándékában a NATO-nak, a párbeszédet azért újítja fel Moszkvával, hogy az ellentétekről és a megoldást kínáló kérdésekről egyaránt érdemi véleménycserét folytasson. Ám augusztusban éppen a Grúziában zajló események megítélésében keletkezett ellentétek miatt függesztették fel a NATO-Oroszország Tanács munkáját. Az új washingtoni kormányzat, így Clinton is értésre adta: újraindítja az amerikai-orosz dialógust, ennek egyik megfelelő terepe lehet az említett testület. Clinton egyébként pénteken Genfben tárgyal Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel. Az áprilisi ünnepi NATO-csúcs után pedig megtartják az atlanti szervezet és Oroszország külügyminiszteri szintű találkozóját.
Clinton javasolta, hogy március 31-én nagyszabású konferenciát rendezzenek Afganisztánról. Erre egy külügyminiszterével összhangban nyilatkozó tekintélyes amerikai diplomata szerint Iránt is meghívják majd, amivel az Obama-adminisztráció hivatalosan is nyitna Teherán felé.
Az afganisztáni háborúhoz a NATO-nak egyre égetőbb szüksége van Oroszországra az utánpótlás biztosításához is. Egy tavalyi született megállapodás szerint Moszkva átengedi orosz területen az amerikai erők nem katonai jellegű szállítmányait. Az első ilyen konvoj kedden haladt át Oroszországon, a lettországi Riga kikötőjébe érkezett szállítmányt vonatra rakodták, majd a kazah határon át távozott.
Az Egyesült Államok alternatív földi tranzitútvonalakat keres az afganisztáni csapatok utánpótlására, mert Pakisztánban tálib fegyveresek rendszeresen megtámadják az amerikai konvojokat, Kirgizisztán pedig egy kétmilliárd dolláros orosz hitel sugallatára februárban felmondta a Manasz légi támaszpont amerikai használatáról szóló bérleti szerződést. Kurmanbek Bakijev elnök a BBC-nek ma azt nyilatkozta, hogy a felmondás ellenére továbbra is kész tárgyalni a főváros mellett elhelyezkedő támaszpontról.
A Manasz az utolsóként megmaradt amerikai légi támaszpont a közép-ázsiai térségben, fontos tranzit- és utánpótlási bázis az afganisztáni katonai műveletekhez, a bérleti szerződés felmondása után az Egyesült Államoknak 180 napja van a távozásra.
Washington így a stratégiai fegyverektől a Közel-Keleten és Afganisztánon át a klímaváltozásig sok mindenről egyeztetne az oroszokkal, a megbeszéléseken elmondja majd, hogy Grúzia területi sérthetetlensége továbbra is alapelv, a NATO is ehhez tartja magát. Vagyis az atlanti tábor nem ért egyet orosz bázisok létesítésével a Moszkva által elismert Abháziában és Dél-Oszétiában, amelyek a szövetségesek értelmezésében változatlanul Grúzia elidegeníthetetlen részét képezik. Tegnap egyébként ülésezett Brüsszelben a NATO-Grúzia és a NATO-Ukrajna Bizottság is.
A külügyminiszterek egyébként már szerdán este együtt vacsoráztak, s mint Göncz Kinga elmondta, a beszélgetés során is elhangzott: Afganisztánban nincs hadi megoldás, egyéb módszereket kell keresniük. Üdvözölték, hogy az elnökválasztást az afgánok augusztus huszadikán rendezik, addig tehát van idő a biztonság növelésére. Göncz bejelentette, hogy Magyarország negyven, ideiglenesen Afganisztánba vezényelt katonával járul hozzá ehhez.
Önfejű enyhülés?
Az orosz külügyminisztérium üdvözölte a kapcsolatok helyreállításának szándékát, egy pillanatig sem feledtetve a fennálló nézetkülönbségeket. Igor Ljakin-Frolov, a minisztérium sajtóosztályának helyettes vezetője az Interfax hírügynökségnek kijelentette: végre győzött a józan ész, ám az ilyen döntéseket Brüsszelnek és Moszkvának együtt kell meghoznia a NATO viszont megint önfejűen egyedül döntött. A politikus emlékeztetett rá, hogy a kapcsolatok befagyasztásáról szóló döntést is egyoldalúan hozta meg a szövetség. Ez hiba volt, mivel éppen akkor történt, amikor ezekre a kapcsolatokra nagy szükség lett volna – mondta.
Dmitrij Rogozin, Oroszország állandó képviselője a NATO-nál a Vesztyi 24 hírtelevíziónak nyilatkozva kijelentette: Oroszország továbbra is minden törvényes eszközzel védeni fogja érdekeit a NATO-val való kapcsolatokban és egy jottányit sem enged elvi álláspontjából. Úgy vélte, a döntés egyebek között Washington nyomására született meg, de azok, akik ezt ellenezték, „a hidegháborús párt” nem akarja beismerni kudarcát.
„Az oroszellenesség állami politikává vált néhány országban. Ezek igyekeznek botrányosnak láttatni az Oroszországgal való kapcsolatokat, megpróbálják az orosz imperializmus áldozataiként feltüntetni magukat és remélik, hogy ezért majd megsimogatják a fejecskéjüket. Ennek az álláspontnak azonban nincs jövője, és egyre jobban ingerli egyrészt a Moszkvához fűződő jó viszonyban hagyományosan érdekelt régi európaiakat, másrészt most már az új amerikai kormányzatot is, amely felnőtt módon szeretne számos kérdést megoldani Oroszországgal, s amelynek semmi szüksége apró perpatvarokra" – fejtette ki a politikus.
