Védelmébe vette a magyar médiatörvényt Csák János londoni magyar nagykövet a The Wall Street Journal (WSJ) című lapban pénteken közölt cikkében. Az üzletemberből lett diplomata a Magyarország uniós szakmai programja (Hungary's agenda for Europe) című írásának alcímében kiemelte: mint minden magyar, ő is  bánja, hogy vitát kavart a médiatörvény éppen akkor, amikor Magyarország átvette az Európai Unió (EU) soros elnökségét.

A Heti Válasz című hetilap korábbi résztulajdonosa, a Mol volt elnöke cikkében megállapította: (nagy) próbatétel volt a magyar unió elnökség indulása. Őszintén reméli, hogy az Orbán-kormánynak az új médiatörvénnyel kapcsolatos uniós aggodalmakra adott válasza új fejezetet nyit majd a Magyarország számára nehéz heteket követően. Noha nem kívánt részletekbe bocsátkozni a törvénnyel kapcsolatban, de azt elismerte: a magyar kormány jobban is elmagyarázhatta volna az új szabályokat. - Az Orbán-kormány hazai és európai politikai ellenfelei is fordíthattak volna több időt arra, hogy elolvassák a szöveget, és megértsék logikai alapjait - fűzte hozzá. A nagykövet elégedett azzal, hogy a kormány formális eljárásban oszlathatja el a törvénnyel kapcsolatos aggodalmakat. - A magyar kormány szükség esetén módosítja a törvényt, hogy hozzáigazítsa  az uniós szabályozáshoz - hangsúlyozta.

Az állomáshelyét pár hete elfoglaló nagykövet kiemelte: a törvényt nem azért alkották, hogy korlátozza a sajtószabadságot, elnyomja a véleményszabadságot, vagy korlátozza a média sokszínűségét. Szerinte az előző, részben még a kommunista időben megfogalmazott törvény "szerencsétlenül alkalmatlan " és ártalmas volt a magyar médiapiacra, az újságírás színvonalára nézve. - Kormányok egész sora, köztük a brit jelentette be a napokban, hogy felülvizsgálja saját médiaszabályozását. A magyarok nem állítják, hogy ismerik a helyes választ mindenre, de magukhoz ragadják a kezdeményezést, hogy megvédjék a közerkölcsöt a "konvergens médiavilágban" - írta.

A WSJ-ben Csák igyekezett eloszlatni azokat az aggodalmakat, hogy a törvény előkészítése antidemokratikus lett volna. Szerint ez az állítás egyáltalán nem igaz, a törvényt a demokratikusan választott parlament fogadta el. Úgy látja, a vitákat részben az váltotta ki, hogy a magyar kormánynak kétharmados, alkotmányozó többsége van a parlamentben, s a szilárd többség gyakran riasztóan hat a politikai elemzőkre. A londoni magyar nagykövet azt tartja igazi szégyennek, hogy a vita elfedi azokat a valóban fontos szakpolitikai kérdéseket, amelyeket a magyar kormány otthon és uniós szinten is felkarolt.