Az MTI-hez is eljutott nagyköveti állásfoglalásban Szapáry megdöbbenésének adott hangot amiatt, hogy Kramer a jelentéssel kapcsolatban Magyarország putyinizálódását emlegette. „Kiábrándít, hogy valaki, akinek ilyen hatalmas tapasztalata van az emberi jogok terén a posztszovjet térségben, ilyen megjegyzéseket tesz Magyarországról” - írta.

Szapáry szerint a jelentésben „feltűnő következetlenség" van a felvezető értékelő összefoglaló túlzóan általánosító vádjai között, amelyek csak politikai kliséket dolgoznak fel újra, és a magyar ügyeknek a jelentésben lévő kiegyensúlyozottabb, „noha továbbra is nagyon politizált" leírása között. „Feltűnőnek találtam, hogy az egész szöveg tele van olyan hipotetikus feltételezésekkel, amelyeket nem lenne szabad szerepeltetni egy tekintélyes emberi jogi szervezet szakmai értékeléseiben" - írta, hozzátéve: magyar részről eddig is, és ezután is elismerik, ha hibákat követtek el a jogalkotásban, de ő tiltakozik a nem helyénvaló összehasonlítások miatt. Szapáry végül javasolta, hogy a lehető leghamarabb tartsanak egy találkozót a jelentés legfontosabb megállapításainak nyílt és kritikus áttekintésére.

A Freedom House (FH) a tavalyi helyzetet értékelő, szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében Magyarországot az utolsó helyen ugyan, de még a „megszilárdult demokráciákhoz” sorolta. Ugyanakkor a magyar és az ukrán példán keresztül érzékeltette azt, amit a Közép- és Kelet-Európában, valamint a volt Szovjetunióban érvényesülő antidemokratikus tendenciának nevez.

„A 2011-es magyarországi események ismételten azt bizonyítják, hogy a demokratikus fejlődés pozitív pályáját még az EU-ban sem lehet biztosra venni" - hangzott az FH-jelentés, aggasztónak nevezve azt a sokéves stagnálást és növekvő számú visszaesést, amely azokban az országokban következett be, amelyek a feltételezések szerint átlépték a küszöböt és csatlakoztak a megalapozott demokráciákhoz.

„Magyarország Európa egyik legstabilabb, legkiszámíthatóbb politikai vezetésével bír”

A magyar kormány már tegnap kifejezte rosszallását a szerinte „megalapozatlan és több helyen hiteltelen érvelésre épülő” jelentés miatt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) az MTI-hez eljuttatott reagálásában úgy fogalmaz, a Freedom House kettős mércével méri a közép- és kelet-európai demokráciákat, miközben a „megértés legkisebb jelét sem mutatja" a kommunizmusból örökölt hibák miatt további változást igénylő térség, így Magyarország iránt. A minisztérium emlékeztet, az erős kormányzati és a kétharmados parlamenti többség egy demokratikus választásnak és nem „valamiféle szuperhatalom építésének" köszönhető. Emiatt pedig „Magyarország Európa egyik legstabilabb, legkiszámíthatóbb politikai vezetésével bír" - fűzi hozzá a tárca közleménye, amely a nemzetközi jogvédő szervezet több állításával szemben is vitába száll. A KIM szerint a Freedom House hibásan állítja például, hogy az alkotmány elfogadása jelentősebb konzultáció nélkül történt, a valóságban ugyanis azt nemzeti konzultáció és parlamenti előkészítés előzte meg. Valótlannak nevezik továbbá azt is, hogy a jobboldali félkatonai szervezetek előretörtek, hiszen szerintük éppen a kormány fékezte meg és tiltotta meg létezésüket.

A minisztérium ugyancsak valótlannak tartja, hogy visszaesés lenne a választási folyamatban, hiszen az Országgyűlés az Alkotmánybíróság korábbi javaslatainak megfelelően rajzolta újra a választókerületeket. Megjegyzik továbbá, hogy a közelmúltban bevezetett egyfordulós választási rendszer nem szokatlan Európában, illetve máshol sem, a mindenkori választás eredményét pedig ettől függetlenül továbbra is a választópolgárok döntik el. A tárca elfogadhatatlannak tartja továbbá, hogy a szervezet a visszaesés okaként nevezi meg a külhoni magyaroknak biztosított választójogot, miközben ez szerintük számos más nyugati demokratikus országban is hasonlóan működik. „Ezzel egy régóta létező diszkriminatív helyzetet számol fel Magyarország, hiszen szinte az összes uniós tagország lehetővé teszi határon túl élő polgárainak, hogy szavazzon a parlamenti választáson” - olvasható a KIM közleményében.

A tárca kiemeli továbbá, hogy a „médiaszabadságra tett, már jól ismert kijelentések kapcsán, újra csak a tényekre hívjuk fel a figyelmet": a sajtó a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságát az alaptörvény, a médiaalkotmány és a médiatörvény is garantálja. „Sem a magyar kormánynak, sem más politikai vagy civil szervezetnek sem joga, sem pedig lehetősége sincs beleszólni sem az elektronikus, sem a hagyományos médiumok, szerkesztőségek napi munkájába" - fűzi hozzá. A minisztérium a kormány antikorrupciós programjára is felhívja a Freedom House figyelmét. Hangsúlyozzák emellett az igazságszolgáltatás függetlenségét, sőt a bíróságok - az igazságszolgáltatási reformnak köszönhető - hatékonyabb működését is. A KIM közleménye végén egyetért azzal a megállapítással, hogy az önkormányzatok működését pénzügyi nehézségek veszélyeztetik. Sajnálatukat fejezik ki ugyanakkor, hogy a jelentésből kimaradtak ennek okai, vagyis az „előző kormányok miatti drámai eladósodás, a rossz feladatelosztás, a folyamatos forráskivonás, az elmaradt reformok”.