A nagyhatalmak megállapodtak az Irán elleni szankciókról

Az amerikai külügyminiszter kedden Washingtonban bejelentette: a nagyhatalmak megállapodtak egymással az Irán elleni újabb szankciókról.

Hillary Clinton szavai szerint az Egyesült Államok közös hangot talált egyebek között Oroszországgal és Kínával, elkészült a Nyugat szerint titkos atomfegyverkezést folytató perzsa állam elleni ENSZ-büntetőintézkedések tervezete. Clinton egy szenátusi meghallgatáson jelentette be kedden az egyezséget a Biztonsági Tanács öt állandó tagja és Németország között. A külügyminiszter "erős tervezetet" említett; Washington korábban azt ígérte, hogy az Irán elleni negyedik szankciócsomag keményebb lesz az előzőeknél.

Az újabb szankciókról született megállapodást egy nappal azután jelentették be, hogy Irán, Brazília és Törökország külügyminisztere Teheránban megállapodást írt alá Irán alacsonyan dúsított uránkészletének nukleáris fűtőanyagra cseréléséről. A Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, Luiz Inácio Lula da Silva brazil államfő és Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök jelenlétében aláírt háromoldalú dokumentum értelmében Teherán Törökországba szállítja és ott letétbe helyezi 1200 kilogrammnyi, 3,5 százalékos dúsítású uránkészletét, hogy cserébe később 120 kilogramm 20 százalékosra dúsított fűtőanyagot kapjon teheráni kutatóreaktorának üzemeltetéséhez.

A trió még a héten tájékoztatja az egyezményről a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ), amely felügyeli majd a cserét. A fejleményről a NAÜ értesíti majd az Egyesült Államok, Oroszország és Franciaország alkotta, úgynevezett bécsi csoportot, amely tavaly novemberben hasonló uráncseréről kezdett tárgyalni Iránnal - mondta hétfőn az iráni külügyi szóvivő.

Kína üdvözölte és támogatásáról biztosította kedden az iráni-török-brazil megállapodást. "Reméljük, hogy elő fogja segíteni az iráni nukleáris kérdés békés megoldását" - mondta a pekingi külügyminisztérium szóvivője. "Kína mindig támogatta a kettős megközelítés stratégiáját" - tette hozzá. Ez a stratégia abban áll, hogy párhuzamosan kell nyomást gyakorolni Teheránra és keresni a tárgyalásos megoldást a vitatott iráni atomprogram miatt kialakult konfliktusban.

Kína az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, egyben Irán szövetségese, ahonnan jelentős mennyiségű energiahordozót importál. Egyelőre ellenáll annak a nyomatékos amerikai kérésnek, hogy hozzanak újabb büntető intézkedéseket Teherán ellen, noha a korábbi három, ilyen tartalmú BT-határozatot megszavazta.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő kedden összehívta vezetőit tanácsadóit, hogy értékeljék az iráni-török-brazil megállapodást, amely esetleg elejét veheti a Teheránnal szembeni újabb ENSZ-szankciók Izrael által is szorgalmazott elrendelésének. A tanácskozás után egy izraeli tisztségviselő elmondta, meglátásuk szerint Irán a megállapodás aláírásával cselhez folyamodott, hogy elhárítsa a reá nehezedő nemzetközi nyomást, mielőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntene az újabb szankciókról. Izrael - amelyről széles körben feltételezik, hogy nukleáris fegyverekkel rendelkezik - már utalt arra, hogy végső eszközként kész katonai csapást mérni Iránra, megakadályozandó, hogy leghatalmasabb ellenfele, az iszlám köztársaság atomfegyvert állíthasson elő. A nyugati országok azonban nem akarnak újabb regionális háborút.

Tekintélyes német szakértők szerint Irán a fűtőanyagcsere-megállapodással elérte célját, és a szankciók egyelőre minden bizonnyal lekerülnek a napirendről. Bár a német kormány alapvető kételyeinek adott hangot az iráni-török-brazil egyezménnyel kapcsolatban, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel való megállapodást szorgalmazta, a német szakértők úgy vélekedtek: a teheráni bejelentés rendkívül jól időzített és alaposan kiszámított lépés volt - jelentette Pietsch Lajos, az MTI berlini tudósítója.

A berlini Tudomány és Politika Alapítvány biztonságpolitikai kutatócsoportjának vezetője a Financial Times Deutschland című lapnak adott interjúban úgy vélte, a megállapodás az elmúlt hónapok teheráni politikájához képest lényeges módosulást jelent. Markus Kaim ugyanakkor döntőnek nevezte, vajon Irán hajlandó-e arra, hogy a háromoldalú megállapodást jogilag kötelező, szerződéses formában a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel is rögzítse. Ellenkező esetben a kételyek fennmaradnak - fogalmazott a szakértő.

Secretary of State Hillary Clinton testifies at a Senate Foreign Relations Committee hearing on “The New START (Strategic Arms Reduction Treaty): The Policy Makers' View” on Capitol Hill in Washington May 18, 2010.  At right is Defense Secretary Robe
Secretary of State Hillary Clinton testifies at a Senate Foreign Relations Committee hearing on “The New START (Strategic Arms Reduction Treaty): The Policy Makers' View” on Capitol Hill in Washington May 18, 2010. At right is Defense Secretary Robert Gates. REUTERS/Kevin Lamarque (UNITED STATES - Tags: POLITICS MILITARY)
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.