Magyarország újra az IMF támogatását kéri – erősítette meg Orbán Viktor miniszterelnök pénteken. Segélykiáltása blamázs a magyar kormánynak, amely tavaly nyáron saját elhatározásából szakította meg az együttműködést az IMF-fel. Budapest azt hitte, meg tud lenni a Valutaalap nélkül - írja a Handelsblatt.

A német gazdasági napilap cikke emlékeztet rá, hogy Magyarország 2008 végén egyszer már kénytelen volt a Valutaalaphoz folyamodni. Az EU-val közösen az IMF 20 milliárd eurós gyorshitelt bocsátott rendelkezésre, mert a budapesti kormány akkor közvetlenül az államcsőd előtt állt. A pénzügyi válság csúcsán Magyarország magas eladósodottsága miatt az első ország volt Kelet-Európában, amelynek igénybe kellett venni az IMF segítségét.

A múlt  héten drámai módon megromlottak a magyar gazdasági adatok. Hétfőn a forint abszolút mélypontra zuhant az euróval szemben: egy eurót 317 forintra értékeltek. A magyar államkötvények az utóbbi időben már nem találtak elegendő vásárlóra. Ezért a múlt héten egy kötvényaukciót le kellett mondani. Vásárlók csak néhány nappal később kerültek, amikor a budapesti kormány kész volt több mint 8 százalék kamatot fizetni a tízéves futamidejű papírokra. Írország és Portugália 7 százaléknál kénytelen volt az EFSF euró-mentőalapot igénybe venni. Magyarország nem tartozik ez euróövezethez, ezért az ország számára csak az IMF-hez vezető út maradt.

A minősítő ügynökségek, mint például a Standard and Poor’s ráadásul  jelezték, hogy a magyar államkötvényeket hamarosan leminősíthetik bóvliszintre, ami még jobban megnehezítette volna a kormánynak a hozzáférést a kötvénypiachoz. Alternatívaként az elmúlt napokban arról is spekulációk láttak napvilágot, hogy a Nemzeti Bank megemeli a kamatokat. Ez azonban még inkább lefojtotta volna a gazdaságot, és főleg a vállalatokat akadályozta volna - elemzi az IMF felé történő nyitás okait a Handelsblatt, idézve a magyar gazdasági minisztérium közleményét, amely az euróövezet tartós válságát, nem pedig a saját gazdaságpolitika hibáit  teszi felelőssé azért, hogy most újra kénytelen igénybe venni az IMF segítségét. „Az euróválság elzárja előttünk az utat a kötvénypiacokhoz” – hangzik Matolcsy-tárca kommünikéje.

A pénzügyi piacokon megkönnyebbüléssel fogadták a budapesti bejelentést. A forint árfolyama az euróval szemben például elég egyértelműen javult. Pénteken reggel a devizapiacokon az euró ára már csupán 309  forint volt. A cikk szerzője, Stefan Menzel szerint a nemzetközi befektetők azonban felpanaszolják Orbán „részben nagyon nem ortodox” gazdaságpolitikáját, az egy éve államosított magánnyugdíjpénztárakat, de amivel Orbán különösen magára vonta a magyarországi hitelpiacot uraló külföldi bankok haragját, az az volt, hogy „a kormány alig néhány hete hozott egy törvényt, amely lehetővé teszi a Magyarországon különösen népszerű deviza alapú hitelek konvertálását forinthitelekre, szélsőségesen kedvező feltételek mellett. Az osztrák, olasz és német bankok magyar leánybankjai attól tartanak, hogy ebből milliárdos veszteségeik keletkezhetnek” - zárul a Handelsblatt cikke.

Süddeutsche Zeitung: 180 fokos fordulat Budapesten

Magyarország többször durván visszautasította a segítséget kínáló Nemzetközi Valutaalapot. Most mégis támogatást kér, tehát behúzza a vészféket, ha ezt nem is mondja ki világosan - értékel a Süddeutsche Zeitung. Matolcsy György gazdasági miniszter tárcájának közleménye szerint „a gazdaság megújítása után” most hálót akarnak kifeszíteni, és az IMF-től „biztosítási kötvényt” szeretnének kapni, hogy ezzel növeljék a befektetők biztonságát.

A német napilap szerint szakértők csak találgatnak, hogy tulajdonképpen pontosan hogy is képzelte ezt Orbán Viktor kormánya: leginkább azzal számolnak, hogy Magyarország olyasféle rugalmas hitelvonalat (Flexible Credit Line) kér majd, amilyennel Lengyelország rendelkezik, s amelynél az ország szükség esetén a készenlétbe helyezett tőkéből hívhat le.

Orbán Viktor és pártja, a Fidesz a kevéssé kedvelt IMF hitelei mellett még mindig Keletről is számít a segítségre - emlékeztet a Süddeutsche Zeitung. Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési minisztert a héten Kínába küldték, hogy Pekinggel magyar államkötvények vásárlásáról tárgyaljon. Ven Csia-pao (Wen Jiabao) kínai miniszterelnök a nyáron magyarországi látogatásán megígérte, hogy az ország hóna alá nyúl az állami pénzügyek szanálásában. Fellegi most bejelentette, hogy megállapodtak magyar infrastrukturális projektekbe való befektetésekben, konkrétumokat azonban nem közöltek.

A magyar gazdaság évek óta nyomás alatt áll. Legutóbb a bankok és távközlési vállaltok számára bevezetett különadó riasztotta el erőteljesen a befektetőket. Egy törvény, amely lehetővé teszi a magyaroknak, hogy deviza alapú hiteleiket forintra konvertálják és 25 százalékos kedvezménnyel visszafizessék, az érintett, többnyire külföldi bankok jajkiáltását váltotta ki. Tekintettel a legfrissebb adatokra, a 2012-re szóló költségvetés most már mindenképpen makulatúra - vonja le a következtetést a szerző, Cathrin Kahlweit.

Der Standard: Két húsosfazék kellene

A magyar kormány bejelentette, hogy újra tárgyalni akar az IMF-fel, és a következő nap defekttel kezdődött. Az IMF és az EU Bizottsága közölte, hogy nem tud semmit Budapest kérelméről. Így Matolcsy György gazdasági miniszter kénytelen volt megnyugtatásul pénteken újra kifejezésre juttatni, hogy még aznap kérni fogja az IMF és az EU-Bizottság Budapesten tartózkodó küldöttségét a megfelelő tárgyalások megkezdésére, és az új megállapodást újév után kötik meg – vázolta a kissé hektikus történéseket cikkében a Der Standard osztrák napilap, amely a Népszabadságra hivatkozva azt írta, Magyarország nem csupán az IMF, hanem az Európai Bizottság húsosfazekaihoz is akar hozzáférni.

Matolcsy a szerződés kapcsán azt mondta, hogy nem klasszikus standby-megállapodást akar kötni, és ezzel már csupán egy Flexible Credit Line (rugalmas hitelvonal), vagy egy Precautionary Credit Line (elővigyázatossági hitelvonal) jön számításba.

A rugalmas hitelvonalat nem kötik feltételekhez. Ilyet használ jelenleg Lengyelország, Mexikó és Kolumbia. Ezek az országok az IMF mintatanulóinak számítnak, és szükség esetén gyorsan juthatnak IMF-pénzekhez. Tekintve, hogy Magyarország nem gazdaságpolitikai mintatanuló, leginkább egy elővigyázatossági hitelvonalat vehet igénybe – szólaltatta meg a Der Standard Darvas Zsolt közgazdászt.

Ehhez azonban a kormánynak számos feltételt kellene teljesítenie, ami első pillantásra nehéz lehet. A bankokra, távközlési vállalatokra és energetikai konszernekre kirótt különadó nemzetközi elutasítást váltott ki. Az IMF bírálta a deviza alapú hitelek piaci érték alatti konvertálásának lehetőségét is.

Darvas azonban ezeket a vitatott intézkedéseket sem tarja lényeges akadálynak a tárgyalásokon. A legtöbb különadó kifut 2013-ban, a bankadó ugyan a tervek szerint továbbra is fennmarad, de – IMF-komfort módon – eleve csekélyebb lesz. A deviza alapú hitelek konvertálására való lehetőség 2011. december végéig áll fenn. Magyarország a Széll Kálmán Tervnek nevezett, márciusban elfogadott takarékossági csomaggal az EU és az IMF sok előírását teljesítette már – mondja Darvas. Orbán Viktor kormánya drasztikusan csökkentette a munkanélküli segélyt, takarékoskodni akar az állami vállalatoknál, és karcsúsítani akarja a közigazgatást - zárul az osztrák napilap cikke.

A cikk a Galamus összeállításának rövidített változata.