A Nabucco nem versenytárs
A Gazprom nem tekinti saját projektjei versenytársának a Nabuccót. A bővülő európai kereslet nyomán azt gondoljuk, hogy minél több gázcső működik, annál biztonságosabb az ellátás. Ez nemcsak az ukrán politikával kapcsolatos kockázat, hanem a technológiai-jogi jellegű problémákra való felkészülés szempontjából is fontos. Mind a gázvezetékek, mind a földalatti tárolókapacitások fejlesztését fontosnak tartjuk - mondta lapunknak Budapesten a Gazprom elnökhelyettese, Alekszandr Medvegyev.
A gázlelőhelyekről
Ezek jelentik a legfontosabb tényezőt. Oroszország a vállalt szerződések teljes időtartamára, rátartással rendelkezik a szükséges gázmennyiséggel. Arra a kérdésre, lesz-e elég gáz a Nabucco számára, nem tudok megerősítően válaszolni. Az azerbajdzsáni gáz nem elég, még a Shah Deniz mezővel sem. Türkmenisztánban nem látni lehetőséget pótlólagos gázmennyiségre, mert Oroszország lekötötte gyakorlatilag a teljes mennyiséget. Irán, mint szállító az USA politikája folytán nemcsak Európa, hanem Pakisztán, India szempontjából is kiesik. Persze minderről a Nabucco részvevőinek kell dönteniük.
A piacokról
Oroszországnak megvannak a szükséges szállítási szerződései, csak úgy termel ki gázt, ha megvan rá a vevő. Az Északi és a Déli áramlat piacai is biztosítottak.
A know how-ról
Hogyan kell megvalósítani ilyen nehéz technológiai projekteket? Oroszország 150 000 kilométernyi gázvezeték tulajdonosa. A vezetékek a legkülönbözőbb földrajzi-klimatikus feltételek között működnek. Megvan tehát a szükséges háttér, nem beszélve az olasz ENI-vel fennálló stratégiai együttműködésünkről, partnereinkről a Déli áramlatban (Bulgária, Szerbia, Magyarország, Ausztria).
A tervek szerinti ütemben haladunk a műszaki megvalósíthatósági terveket illetően is, amelyek kidolgozása után világos lesz, mi mibe kerül. 2014 elejére ez a projekt már realizálható.
A Nabuccóhoz való orosz csatlakozás lehetőségéről
Sosem mondtam, hogy mi csatlakozni szeretnénk. Arról van szó, ha a Nabucco megvalósul, lehetőség nyílik a két rendszer optimalizálására. Nekünk elégségesek a magunk tervei. Ahogy az oroszok mondják, ha egyszerre két nyulat akarsz fogni, egyik sem sikerül.
A vezetékek állapotáról
Jelentős részük a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben épült. A türkmenisztáni vezetékrendszer felújítására nemrég fogadtak el kormányhatározatot, létezik kormányközi egyezmény is. Ott mások a geológiai, klimatikus viszonyok, ennek ellenére beruházunk. A Gazprom beruházási programjának 50 százaléka a szállításra, a rendszer fenntartására, karbantartására, modernizálására, továbbépítésére szolgál. Úgy gondolom, az Európai Unió-politika egyik gyengesége, hogy nem fordított erre megfelelő figyelmet.
Az ukrajnai vezetékek fölötti ellenőrzésről
Nem az ellenőrzésről, hanem a vezetékek üzemeltetéséről, technikai karbantartásáról van szó. Arról a jó ötletről, hogy állítsanak fel konzorciumot Ukrajna vezetékrendszere közös üzemeltetésére. Kormányszinten Ukrajna, Németország és Oroszország megállapodtak erről, ami sajnos nem realizálódott. Nemrég az ukrán parlament elnöke, Litvin úr elővette az ötletet, jelezve, országa felismeri, hogy ez általános tendencia. Felmerült a finanszírozás kérdése is, hogy ennek révén pótlólagos forrásokhoz juthatnak. A Gazprom kész együttműködni Olaszországgal, Németországgal, másokkal, hogy garantáljuk a szállítások biztonságát Ukrajnán keresztül.
Az USA szerepéről
Az ukrán-amerikai együttműködést rögzítő charta létezik, megtekinthető az USA külügyminisztérium honlapján, egyik pontja stratégiai együttműködést szorgalmaz a többi között a gáz/energiaszállítási rendszerek fenntartására. Furcsa egyezmény: hogy jön itt a képbe az USA, amely nem termel ki, nem szállít, nem ad el és nem vásárol Európa vonatkozásában gázt?
Az orosz-ukrán kapcsolatokról
Ukrajna destruktív pozíciója miatt nem lehetett időben aláírni a szállításról szóló szerződéseket, pedig a Gazprom nagyon jó feltételeket ajánlott. A kialakult helyzet folytán nem volt jogi alapja az Ukrajnának való gázszállításnak. Másrészt Ukrajna azt állította, biztosítja az európai tranzitot. Nem ez történt. Január elsejével a Gazprom a teljes, Európának szánt gázmennyiséget a belepumpálta az ukrán rendszerbe. Az első négy napon küldött 65 millió köbmétert az ukránok nem továbbították. Január 5-7. között Ukrajna lezárta a teljes exportvezetéket. Mi 7-én este 7-ig szállítottuk az „európai" gázt Ukrajnának, amit az nem továbbított, hanem belső céljaira fordított. Ezek után nem volt értelme tovább szállítani. Egyértelmű, hogy a kialakult helyzetért Ukrajna a felelős. Ami történt, példátlan a nemzetközi gyakorlatban.
Magyarország ellátási kockázatának mérsékléséről
Most első osztályú európai szerződésünk van, a legfontosabb, hogy Ukrajna ezt teljesítse. Ezzel együtt a pótlólagos tranzitutak (az Északi és a Déli áramlat) segítenek csökkenteni a kockázatot. Minél előbb megvalósulnak, annál jobb minden európai országnak.
Az árakról
A gázár csökken és ez egész évben így lesz. Mint ismeretes, a gázárképzés 6-9 hónapos késéssel követi bizonyos olajtermékek ármozgását. Az éves európai átlagár idén 280 dollár lehet.
A veszteségekről
A közép-európai országok veszteségeit pontosan nem ismerem, de tény, hogy a Gazprom több mint kétmilliárd dollárt bukott. A Gazprom maximálisan kihasználta az alternatív szállítási útvonalakat a kiesett mennyiségek pótlására. Magyarország nagyon jól megúszta, a másodfokú korlátozás tudomásom szerint csak egy napig volt érvényben. A magyar kormány, dicséretére legyen mondva, megszívlelte a figyelmeztetéseket, így jól reagált, előmozdítva a krízis következményei enyhítését. Bulgária most 129 millió dollár kompenzációt kér, de minthogy a problémát nem mi okoztuk, „force majeure-t" jeleztünk.
Az orosz gazdaságról és a Gazprom terveiről
Oroszországra kettős krízis hat: az alacsony gáz- és olajárak, illetve a nemzetközi pénzügyi-gazdasági válság. A Gazprom beruházási programját nem árfüggő módon dolgozták ki, a vállalat konzervatív prognózis alapján tervez. A beruházási programot nem fogják vissza, mi több, ez évben 10 százalékkal növelik az erre fordítandó összeget. A Gazprom hosszú távra gondolkodik. A krízisben van pozitívum is, például esnek az alapanyagárak (acél), a berendezések, szolgáltatások árai. Biztos vagyok benne, a világ erősebben keveredik ki a válságból, több lesz a valós üzlet, kevesebb a spekuláció.
A cseppfolyósított gázról
Februárban indítja a Gazprom a Szahalin2 lelőhelyről a szállítást Japánba, Koreába és az USA nyugati partjára. A vállalat ezen a piacon is fontos, nagy szereplő akar lenni, ennek jegyében hajtja végre a Stokman és a Szahalin2 mező fejlesztését. Hogy Magyarországra is jöhet-e orosz cseppfolyós gáz? Oda szállítunk, ahonnan rendelnek.
