Az egyezség mindkét félnek előnyös: a  Microsoftnak jól jön, mivel Bing nevű keresőprogramja gyakorlatilag minden országban lemarad a Google mögött. Az utóbbinak offshore cégeken keresztül Kínában jelenleg 20 százalékos részesedése van, míg a Bing csupán négy százalékos forgalmat bonyolít.

A Baidu több mint 70 százalékos piaci részesedéssel vezeti a kínai kereső piacot, és most nemzetközi, főképp tengerntúli babérokra pályázik. Ebben jól jöhet a Microsoft segítsége.  A kínai piac egyébként 470 millió internet felhasználóval büszkélkedhet, akik naponta átlagosan tízmillió angol nyelvű keresést indítanak el a világhálón. Ez a forgalom mostantól a Bingen keresztül bonyolódik. A kínai kormány által vitatott témákat azonban – mint az ellenzéki politikusok, Tajvan és a pornográfia – továbbra is kiszűrik a keresési eredményekből.

A Google egyébként annak ellenére foglalja el a második helyet a kínai online kereső piacon, hogy 2010 tavaszán az amerikai cég és Kína között adatlopással kapcsolatos heves vita robbant ki. Az amerikai cég szerint kormányközeli hackerek törtek be a Google rendszerébe, hogy e-maileket és forráskódokat lopjanak. Larry Page és Sergey Brin, a Google alapítói már eleve vonakodtak attól, hogy beadják a derekukat a kormány követeléseinek, ám az incidens után a Google nem volt hajlandó a további cenzúrázásra, így vissza kellett vonulnia a kínai piacról.

A Microsoftnak nem jelent különösebb problémát a cenzúra - emlékeztet a brit The Guardian. Erről az amerikai szoftveróriás már 2006-ban is tanúbizonyságot tett, mikor az MSN kínai verziójában a kormány kérésére olyan szavakat szűrt ki, mint a „demokrácia” vagy a „szabadság”. Akkor Brad Smith, a Microsoft általános jogtanácsosa azt mondta: „Jobb országon belüli üzletet bonyolítani, mint bojkottálni. És jobb jelen lenni a világon mindenütt, mint sem.”