Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) egyre nehezebben küzd meg a szír konfliktus okozta humanitárius válsággal, jelenleg ugyanis körülbelül 1,9 millió menekültet kellene ellátni többek között Libanonban, Jordániában, Törökországban és Észak-Irakban. Az UNHCR belső jelentése beismeri, hogy a szervezet sokkal jobban is kezelhetné a helyzetet, és egy átfogóbb stratégiára lenne szükség.

A legnagyobb, 130 ezer menekültnek otthont adó jordániai Zaatari táborban például szervezett bűnözőbandák működnek, rendszeresek a lopások, és a nők biztonsága sincs garantálva. A menekültek akkor élhetnek a táboron kívül, ha „szponzorálja” őket egy jordániai állampolgár, de sokan közvetítők segítségével jutnak ki, akiknek azonban akár 500 dollárt is fizetni kell. Az UNHCR vissza akarja szorítani a bűnözést a táborban, többek között nagyobb szerepet szánna a jordániai rendőrségnek.

„A Zaatariban lévő kíméletlen fizikai körülmények és a bűnözés miatt egyáltalán nem meglepő, hogy a menekültek arról beszélnek, el akarnak szökni” – áll a jelentésben. Egyre többen térnének vissza Szíriába, de a dokumentum megjegyzi, le kell ellenőrizni, hogy ezek az emberek valóban önszántukból mennének-e vissza. Nagy aggodalomra ad ugyanis okot, hogy a fegyveres felkelők a táborokban toboroznak, sokszor kiskorúakat.

A Reutersnak nyilatkozó ENSZ-források szerint nem ritka, hogy a 15-16 éves fiúk egy idősebb férfirokon felügyeletével térnek vissza az országba, ami pedig „háborús bűnnek számít”. Eddig ez nem volt olyan nagy probléma, a felkelőknek ugyanis nem volt fegyverük. Amióta azonban lazítottak a fegyverembargón, mindkét félnek egyre több katonára van szüksége. A szervezet azonban szinte tehetetlen, a menekülteknek ugyanis megvan a joguk arra, hogy visszatérjenek az országukba.

A felkelők elfoglaltak egy katonai repteret

A felkelők elfoglaltak egy katonai repteret a török határ közelében, amellyel még inkább ellenőrzésük alá tudják vonni az Aleppó városba vezető kulcsfontosságú szállítási útvonalakat. A Minnig katonai repülőtér az Aleppót a török határvárossal, Gazianteppel összekötő út mentén található. A Szíria kereskedelmi fővárosának számító Aleppóért már több mint egy éve folynak harcok a felkelők és a kormányerők között, ezért a repülőtér elfoglalása stratégiai jelentősége mellett jelképes győzelemmel is felér a lázadók számára. A műveletben részt vevő fegyveresek zömmel az al-Kaida nemzetközi terroristahálózathoz köthető Iraki Iszlám Állam nevű csoport, illetve a radikális at-Tauhíd Iszlamista Brigád tagjai.

A felkelők tájékoztatása szerint a repülőtér az elmúlt két hónapban már nagyobb részben az ő kezükön volt. A kormányerők mintegy hetven katonája védte a parancsnoki épületet, amely végül hétfőn megsemmisült egy öngyilkos támadásban. A merénylő belehajtott az épületbe egy páncélozott szállítójárművel. Az Aszad elnökhöz hű erők az előző hónapban fegyveres offenzívával próbálták megakadályozni a repülőtér elfoglalását. Az akcióban részt vettek a Hezbollah libanoni síita szervezet gerillái is, akik két, síita többségű faluban állomásoznak Aleppó mellett. A felkelők változatlanul blokád alatt tartják Aleppónak a kormányerők által ellenőrzött negyedeit.

Az aleppói csata egy éve kezdődött a felkelők offenzívájával. Azóta patthelyzet alakult ki, a két fél övezetekre osztotta a várost. A polgárháború nem kímélte Aleppó központját sem, amely a világörökség része. A régi bazár egy része tavaly szeptemberben leégett, az Omajjád-mecset minaretje idén áprilisban leomlott, és maga a VIII. században épült templom is súlyos károkat szenvedett.