A Maliban randalírozó iszlamisták Európát fenyegetik
Két éven belül nagy veszélyt jelenthetnek a Mali északi részét elfoglaló iszlamisták. Ennyi idő ugyanis bőven elég ahhoz, hogy harcosokat toborozzanak, felfegyverezzék és kiképezzék őket, írja a brit The Guardian titkosszolgálati szakértőkre hivatkozva.
A tuareg lázadók még a bamakói katonai puccsot kihasználva foglalták el az ország északi részét, majd kikiáltották független államukat. Kezdetben együttműködtek az Ansar Dine csoporttal, a konfliktusok azonban egyre gyakoribbá váltak. Az Iszlám Maghrebi al-Kaida (AQUIM) támogatta iszlamisták hamar elzavarták őket a területről, és fokozatosan átvették a hatalmat az egész északi rész fölött. Hatalmukat csütörtökön sikerült végleg megerősíteniük. Ekkor űzték el a tuaregeket Ansogóból, így az ország északi része már az ő fennhatóságuk alatt van, Gaóval, a hadsereg központjával együtt.
Egy brit biztonsági szakértő szerint az iszlamisták Líbiából szerzik a fegyvereiket. Azért jelentenek igazán nagy veszélyt, mert a zavaros, ellenőrizhetetlen helyzet miatt Mali északi része biztonságos rejtekhely lesz a terroristák számára. Ráadásul a terület viszonylag közel van Európához, a terroristáknak így nem jelent majd nagy nehézséget, hogy bejussanak az országba, vagy átjöjjenek Európába.
Az Ansar Dine-en kívül ráadásul az AQUIM nyugat-afrikai ága, a Mujao is egyre nagyobb teret nyer Maliban. A helyzet az elemző szerint még ennél is bonyolultabb, a területen lévő iszlamisták között ugyanis valóban vannak afgánok és algériaiak, nagy részük azonban mali lakos. Sokan még Bamakót is elhagyták, hogy csatlakozhassanak hozzájuk.
Míg egyesek az iszlamisták oldalára álltak, mások ellenük fegyverkeznek. Megalakult a Fiatalok az Észak Megmentésére elnevezésű önkéntes hadsereg, akiknek állítólag vannak fegyvereik, és bármikor készek visszafoglalni az ország megszállt részét. A hadsereg egyik alapítója a The Guardiannak azt nyilatkozta, közel 1500-an vannak, és hivatásos katonák tréningezik őket.
A lakosok egyébként egyre dühösebbek az iszlamistákra, főleg azért, mert megtámadták az UNESCO világörökségi listáján is szereplő több száz éves mecseteket és mauzóleumokat. Szerintük ugyanis a helyi szufik a bálványimádás bűnébe esnek azzal, hogy tisztelik a szentjeiket. Ráadásul egyre nehezebben lehet hozzájutni mindenhez. A területfoglalás előtt már volt egy nagy élelmiszerválság, és a humanitárius segélyszervezetek arra figyelmeztetnek, hogy ez tovább gyűrűzhet. A megszállók - akik be akarják vezetni az iszlám törvénykezést, a saríát - a lakosságot is terrorizálják, állítólag megkínozzák, legyilkolják, és megerőszakolják az embereket. Malick Coulibaly igazságügy-miniszter ezért nemrég bejelentette, a Nemzetközi Büntetőbírósághoz (ICC) fordulnak, hogy vizsgálják ki, ki a felelős az elfoglalt területen tomboló erőszakért.
Mindeközben a mali kormány erőtlen, az elnököt azóta egy párizsi kórházban ápolják, hogy a tüntetők májusban betörtek az elnöki palotába, és megtámadták.
A kormány a súlyosbodó helyzet ellenére nem szeretné, ha külföldi erők segítségével oldanák meg a válságot. Korábban az ECOWAS már katonákat is kínált Malinak, de a kormány visszautasította az ajánlatot, és inkább felszerelést kértek. Szakértők szerint a nemzetközi beavatkozás sem feltétlenül oldaná meg a helyzetet. Az AQUIM-ot ugyanis szinte lehetetlen teljesen kiűzni a Szaharából.
Laurent Fabius francia külügyminiszter szintén felvetette egy külföldi beavatkozás lehetőségét. Fabius szerint a mali helyzetre ugyanúgy kellene tekinteni, mint Afganisztánra. Megjegyezte, hogy az esetleges akciót afrikai országoknak kell vezetniük, de szükséges a nemzetközi közösség támogatása is. A miniszter szerint azért nagyon komoly a helyzet, mert ez az első alkalom, hogy az iszlamisták a fontosabb városokat is elfoglalták Maliban, és félő, hogy az egész országra ráteszik a kezüket.
