Kelemen szerint mai napig érthetetlen, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen (MOGYE) miért nem lehet elfogadni a magyar oktatási részlegek beindítását. „Meg kellene már végre érteni, hogy nem akarunk senkitől semmit elvenni, csupán azt mondjuk, hogy legyen szabadságunkban eldönteni, milyen nyelven akarunk tanulni, legyen egyenlő esély mindenki számára" - fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Erdélyben máshol is volt megemlékezés: Székelyudvarhelyen a helyi polgármesteri hivatal szervezésében a Vasszékely szobránál helyeztek el koszorúkat, Sepsiszentgyörgyön pedig a helyi polgármesteri hivatal és az RMDSZ szervezésében a Bod Péter Megyei Könyvtár mögötti téren az aradi vértanúk emlékére felállított kopjafáknál emlékezett az 1849-ben kivégzettekre. Marosvásárhelyen a postaréti Székely Vértanúk emlékművénél tartott megemlékezést az RMDSZ.

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) is megemlékezéseket szervezett Erdély több városában. Marosvásárhelyen emlékműsor volt a Deus Providebit Házban, ahol kiállítás nyílt az október 6. alkalmából meghirdetett gyermekrajz-versenyre beérkezett rajzokból. Szatmárnémetiben történelmi előadást és versműsort tartottak, majd a résztvevők megkoszorúzták Kossuth Lajos emléksírját, Petőfi Sándor szobrát és Gonzeczky Jenő mártír emléktábláját. Csíkszeredán a városháza dísztermében tartottak megemlékezést. Brassóban a település közkedvelt turisztikai látványosságának számító Cenken idézték fel a szabadságharc hőseinek a tetteit, és ebből az alkalomból hagyományos túrát is tartottak. Zilahon a református templom kertjében koszorúzták meg az 1848-49-es obeliszket.

Az aradi vértanúk tiszteletére tartott rendezvények a Vajdaságban már szombaton megkezdődtek. Kishegyesen a forradalom utolsó győztes csatájára emlékeztek, amely 1849. július 14-én volt az akkori Kishegyes-Szeghegy-Feketehegy háromszögben. Nagybecskereken hangversennyel és koszorúzással rótta le tiszteletét a helyi magyarság Lázár Vilmos, a település szülötte előtt. Zomborban, az egykori Bács-Bodrog megye központjában Schweidel József emléke előtt rótták le tiszteletüket a vajdasági magyarság képviselői. A helyi Szent Rókus temetőben számos szabadságharcos honvédet temettek el, néhány évtizeddel ezelőtt azonban ezeket a sírokat megsemmisítették. Az egykori katonák most közös sírban fekszenek, az emléküket őrző obeliszket koszorúzták meg a helyiek. Adán Damjanich János emlékművénél rendeztek koszorúzási ünnepséget az aradi vértanúk emlékére, ahol beszédet mondott Tarnai Richárd, a KDNP országgyűlési képviselője.

Szlovákiában ugyancsak megemlékeztek az aradi vértanúkról és a magyar szabadságharc helyi mártírjairól is. A pozsonyi evangélikus temetőben az egykori koronázó városban kivégzett Jeszenák János és Rázga Pál lelkész sírjait koszorúzták meg. Révkomáromban Klapja György tábornok szobránál és a vértanúk emlékoszlopánál tartottak emlékünnepséget. Ezen a napon a helyi  önkormányzat határozata alapján évről évre fekete szalagot tűznek a város zászlajára. A kelet-szlovákiai magyarok közül idén is többen zarándokoltak el a Kassától mintegy hetven kilométernyire levő Margon yára (Marhan), ahol gróf Dessewffy Arisztid honvéd tábornok földi maradványai nyugszanak. Az ünnepség végén Czmimbalmosné Molnár Éva kassai magyar főkonzul köszönetet mondott a falu szlovák ajkú polgárainak és Jozef Kuziak polgármesternek, hogy példásan gondoskodnak az egyik az egyik aradi vértanú sírhelyéről – írja pozsonyi tudósítónk.

Csehországban a magyarok Görgey Artúr, az 1848-49-es magyar szabadságharc hadseregparancsnoka prágai emléktáblájának megkoszorúzásával emlékeztek meg az aradi vértanúkról. A megemlékezést, amelyen a résztvevők meghallgatták a 13 aradi vértanú történetét, az Együttélés politikai mozgalom magyar nemzeti tagozata kezdeményezte, és több helyi magyar szervezet is csatlakozott hozzá. Görgey emléktáblája arra emlékeztet, hogy a szabadságharc hadvezére 1845-1848 között a prágai egyetemen folytatott vegyészeti tanulmányokat, s a városban nősült meg.