– Pártsemleges alapon kezelem a jelentés elkészítését – jelentette ki a portugál zöldpárti Rui Tavares, aki az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal foglalkozó bizottságában a magyar jelentésért felelős rapportőr lett. A bizottság az EP plenáris ülésén februárban megszavazott határozata alapján vizsgálja meg, hogy a magyar jogrendszer összhangban áll-e az európai jog betűjével és szellemével. Akkor az EP „súlyos aggodalmának” adott hangot a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és szociális jogok, a fékek és ellensúlyok rendszere, az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma terén fennálló magyarországi helyzet miatt. Rui Tavares hétfőn újságírókkal beszélgetve azt hangsúlyozta: a jelentés nem a bal- és a jobboldal ideológiai harcáról szól, hanem az alapvető értékekről, amelyek megvédése mindenkinek érdeke.

A visszafogottan nyilatkozó zöldpárti képviselő hivatalosan hétfőn kezdte meg a munkáját azzal, hogy a bizottságban meghallgatta a többi képviselőcsoport Magyarországgal foglalkozó „árnyék-jelentéstevőinek” véleményét. A rövid, félórás eszmecserén Tavares megerősítette: a jelentésnek jogi, politikai és a kontextust is figyelembe vevő tényeken kell nyugodnia. Ígérte: munkáját a tisztelet, az együttműködés, az átláthatóság és a méltányosság fogja áthatni.

Abban a felszólalók pártállástól függetlenül egyetértettek: a jelentésnek nem az a célja, hogy megbüntesse Magyarországot vagy a magyar kormányt, hanem az uniós jog betűjének és szellemének betartatása. A képviselők abban is egyetérteni látszottak, hogy míg végül a szavazati jog megvonását is jelenthető hetes cikkely alkalmazása egy lehetséges eszköz, addig nem szabad, hogy ez monopolizálja az egész eljárást. – A hetes cikkelyt nem szabad kizárni, de nem is szabad a megszállottjává válnunk – fogalmazott összegzésében Rui Tavares. Az EP-határozata szerint a Tavares-féle jelentés alapján a házbizottságként működő Elnökök Értekezletének mérlegelnie kell a hetes cikk alkalmazását.

A jelentéstevők abban is megegyeztek, hogy elég volt a brüsszeli meghallgatásokból, s Magyarországon szeretnének tájékozódni a hatóságok és a civil szervezetek bevonásával. Rui Tavares egyébként megerősítette: munkájában támaszkodni fog az Európa Tanács különböző, magyar jogszabályokat vizsgáló elemzéseire. Sophia in 't Veld, holland liberális képviselőnő kiemelte: az eljárás vizsga Európa számára, hogy képes-e a közös értékek mellett kiállni és azok érvényre juttatását kieszközölni. Párhuzamot vont Görögországgal, amelynek esetében a már létező pénzügyi szabályok végrehajtásában kellett az uniónak szigorúbbnak lennie, míg Magyarországgal kapcsolatban ez a közös értékek terén merül fel.

A vizsgálat kezdetét jelentő szakbizottsági eszmecserét Morvai Krisztina felszólalása színezte. A jobbikos EP-képviselő szerint diszkriminálják Magyarországot, amikor ok nélkül szisztematikusan górcső alá veszik a magyar jogrendszert, de más tagállamok esetében nem folytat az EU ilyen eljárást. A képviselő asszony egy rossz és erőszakos házassághoz hasonlította hazánk és az unió viszonyát, és azt javasolta a kormánynak, hogy – öntudatos feleségként – tagadja meg az együttműködést, s ha ez nem tetszik Brüsszelnek, lépjen ki az unióból.

Rui Tavares nem akart találgatni arról, mikor zárulhat le a szakbizottság vizsgálata, amely egyébként feltehetően hónapokat fog igénybe venni. Kérdésünkre, hogy a szubjektíven értelmezhető értékek betartását hogyan fogja vizsgálni, a portugál politikus elmondta: a jogi szövegek komolyan vétele azt is jelenti, hogy a szó szerinti értelmezésen túl az értékek érvényesülését is figyelembe veszik.

A Lisszabonban 1972-ben született Tavares író, műfordító és történész, aki csak tavaly csatlakozott a zöldekhez. 2009 óta tagja az Európai Parlamentnek, korábban az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal képviselőcsoporthoz tartozott. Radikális baloldaliként tavaly tavasszal a szólásszabadság győzelmeként értékelte, hogy az EP határozatban ítélte el a magyar médiatörvényt, és hogy a parlament – ellentétben az Európai Bizottsággal – nem „esett bele Orbán Viktor csapdájába”, aki sikeresen a részletekre szűkítette a bizottság vizsgálatát a kérdésben. Tavaly novemberben már zöld képviselőként egyike volt annak a hét EP-tagnak, akik a magyar sarkalatos törvények elfogadásának figyelemmel kísérésére buzdították az Európai Bizottságot.