A tavaly novemberi választásokon a két első helyezett politikai erő, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Demokrata-Liberális Párt (D-LP) nagykoalíciót alkotott, ennek következtében a korábban a liberálisokkal együtt kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékbe került.

A szövetség az utóbbi hetekben határozottan felemelte szavát az ellen, hogy a választások két győztes pártja még a magyarok által többségben lakott megyékben is egymás között osztja el az amúgy nem politikai algoritmus szerint járó egyéb hivatali helyeket.

Ilyennek számít például a helyi önkormányzatok tevékenységének törvényességét felügyelő prefektusi tisztség. Kovászna megyében például a múlt héten leváltották György Ervin magyar prefektust, utódjaként a PSD által támogatott Codrin Munteanut tették meg. A két kormánypárt a tömbmagyarság által lakott megyében egyenlő arányban osztotta el egymás között az intézményvezetői tisztségeket.

Az egyházak szervezte sepsiszentgyörgyi tiltakozó felvonuláson az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselői egyaránt jelen voltak. A mintegy 3000 tiltakozó magyar, román és angol feliratú transzparenseken követeltek autonómiát Székelyföldnek, hitet téve a romániai magyar kisebbség közösségi jogainak érvényesítése mellett.

A Székelyföld autonómiáját, Traian Basescu ezzel kapcsolatos kijelentéseinek visszavonását és az állami intézményvezetők kinevezésekor az etnikai arányok tiszteletben tartását követelő résztvevők folyamodványt küldtek Románia elnökének, a kormánynak és az Európai Parlamentnek. Ebben azt is leszögezték, hogy a parlamenti választásokat követően a magyarellenesség megerősödött. Követelték egyebek között a székelyföldi etnikai arányok megváltoztatására irányuló intézkedések leállítását, a magyar nyelv hivatalos regionális nyelvként történő elismerését, Székelyföld gazdasági lerombolásának megállítását, a magyar egyházi és közösségi vagyon azonnali visszaszolgáltatását, állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását Romániában, a kollektív kisebbségi jogok elismerését és kibővítését, a térség militarizálásának leállítását, Székelyföld autonómiájának biztosítását.

A történelmi egyházak háromszéki vezetői szerint "régi időkre emlékeztető etnikai tisztogatás" szándékáról van szó. "Nem mondunk le sem nemzeti méltóságunkról, sem a lakosság etnikai arányának megfelelő súlyú képviseletről" - áll a tiltakozásra szólító állásfoglalásukban. "Egyedül az arányos képviselet biztosíthatja a magyarok és a románok együttélését. Ennek az elvnek megfelelően határozottan követeljük a gyarmatosító szándékú bukaresti vezetéstől, hogy biztosítsák az arányos képviseletet" - áll a dokumentumban.

Az ugyancsak székelyföldi Hargita megyében, az ottani RMDSZ Egyeztető Tanácsa felhívással fordult a hétvégén a D-LP élén álló Emil Boc kormányfőhöz, valamint Mircea Geoana szociáldemokrata pártelnökhöz. Eszerint a magyar nemzeti közösség aggodalommal és érthetetlenül figyeli a jelenlegi kormánykoalíció által elindított folyamatot, amelynek célja - mint az aláírók fogalmaznak - e közösség tisztségviselőinek leváltása, ezáltal pedig a magyarság   kiszorítása a megye és Románia közéletéből.

"A román kormány megyei intézményeinek magas rangú magyar köztisztviselőit párpolitikai és magyarellenes érdekek miatt akarják kicserélni, nem veszik figyelembe sem az érvényben levő törvénykezést, sem a megye nemzeti közösségeinek számbeli arányát" - olvasható a közleményben.