Éles vita a magyar alkotmányról, jöhet az EP-Orbán meccs folytatása
Pártos, diszkriminatív, a Fidesz-kormány hatalmát bebetonozó, a kétharmados többség miatt egyensúlyt vesztett, autokratikus, nacionalista, sőt revizionista az új magyar alkotmány – mondták az Európai Parlamentben szerdán délután rendezett vitában a szocialista, a liberális, a konzervatív, a zöld, a baloldali és az euroszkeptikus frakciók tagjai.
Ezzel szemben állt a Fidesz európai törvényhozóit is magába fogadó néppárti csoport, amely Szájer József főszónoki vezénylete mellett elutasította ezen vélekedéseket, egyszerűen leszögezve, hogy az új magyar alkotmány tökéletes, mindenben megfelel az uniós alapértékeknek, sőt: modellértékű lehetne mások számára is, elsősorban azon országoknak, amelyek például nem részletezik az alapjogokat, vagy amelyeknek nincs is írott alkotmányuk, nem vezették még be az adósságfék intézményét, netán a fenntarthatósági kritériumokat még nem emelték be alaptörvényükbe.
Ám Szájer, Mario Mauro frakcióvezető-helyettes, illetve például Gál Kinga és Gyürk András legfőbb érve az volt: az alkotmányozás a nemzeti szuverenitás része, tehát az Európai Parlamentben erről nem is lehet vitát folytatni. Egy további, a magyarországi „szellemi párviadalból” ismert álláspontot is bevetettek, amikor azt bizonygatták, hogy a „vita mögött nem az észérvek, hanem a kétharmados országgyűlési többséggel rendelkező Fidesz-KDNP kormánnyal szembeni liberális és baloldali erők frusztrációja áll, mely csoportok kétségbeesetten igyekeznek fogást találni Európa legerősebb felhatalmazásával rendelkező, jelenleg az EU soros elnökségét betöltő jobbközép magyar kormányon”.
Az Európai Bizottság és hangsúlyozottan José Manuel Barroso bizottsági elnök nevében beszélő Viviane Reding alapjogi biztos ezt annyiban alá is támasztotta, hogy elzárkózott bármiféle vélemény megfogalmazása elől, a nemzeti hatáskör tiszteletben tartására hivatkozva. De azért hozzátette: a brüsszeli testület figyelemmel kíséri majd az alkotmány nyomán születő sarkalatos törvények szövegét, illetve e törvények gyakorlati alkalmazását, mert e tekintetben vizsgálnia kell, hogy Magyarország érvényesíti-e az európai alapjogokat, a nemzetközi szerződéseket. Megemlítette: maga is várja, milyen véleményt fogalmaz meg a jövő hét végére a Velencei Bizottság, amely az Európa Tanács fennhatósága alatt működik, azaz nem uniós szervezet.
Még a néppártiak is találtak kivetnivalót az alaptörvényben
A képviselők többségét ez nem hatotta meg és nem elégítette ki. A többi frakció megszólalói kétségüket fejezték ki az ellenzék részvétele nélkül, sietve elfogadott alkotmány tartalmával kapcsolatban. Előjöttek azok a kérdések, amelyek már felmerültek az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának május végi ülésén, hogy vajon a keresztényi értékek hangsúlyozása, a család fogalmának átértékelése, a szexuális orientáció miatti hátrányos megkülönböztetés, a határon túli magyarokra vonatkozó utalások, az Alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálása, és egyáltalán a törekvés a jelenlegi kormány hatalmának bebetonozására, a következő kormányok kezének megkötésére valóban európai érték-e. Az említett frakciók szerint nem. Ezért nem lehet a nemzeti hatáskör mögé bújni. A konzervatívok és reformerek csoportjához tartozó Bokros Lajos például azt mondta, hogy az új magyar alkotmány megnyitja az utat az autokrácia felé, torzult történelemszemléletet tükröz, szűken értelmezi az emberi és polgári jogokat, a szociális jogokat pedig az állami céljainak rendeli alá. Gyengíti a fékek és egyensúlyok rendszerét.
Egyes pontok érzékenyen érintették még a néppárti politikusok egy részét is. Eduard Kukan volt szlovák külügyminiszter például a határon túli magyar kisebbségek jogállásának emlegetése miatt fejezte ki aggodalmát. Az olykor éles hangnem arra késztette Bauer Edit szlovákiai magyar néppárti képviselőt, hogy megpróbálja visszatuszkolni a harcias szellemet a palackba. Amivel persze óhatatlanul is arra emlékeztetett, hogy a múltat meghaladni szándékozó unióban hogyan kísért a múlt az új magyar alkotmány ürügyén.
Nem sokkal azt követően, hogy a magyar médiatörvényről is heves vita zajlott az EP-ben, ismét szenvedélyes és csaknem kétórás, az időkeretet jóval túllépő politikai összecsapás színterévé vált a strasbourgi ülésterem. S újfent egyértelművé vált, mi az európai parlamenti többség véleménye a magyar kormányról. A romló presztízst érzékelve a kérdésben egyébként magát szintén illetéktelennek találó Tanács nevében beszélő Győri Enikő államtitkár úgy nyugtázta a hallottakat, hogy a magyar uniós elnökség európai elkötelezettségét viszont senki sem kérdőjelezte meg.
Reding: nem abortuszellenes plakátokra adtuk a pénzt
A szóvihart végül azzal zárta Viviane Reding, hogy sajnálatos módon az EP-től semmiféle segítséget, iránymutatást nem kapott, világos következtetésre a vita nem adott alkalmat, de frusztrációját levezethette Sylvie Guillaume francia szocialista képviselő felvetése nyomán. Közölte, hogy a magyar fél az uniós Progress alapból nem arra kért pénzt, mint amire azt felhasználta, tudniillik abortuszellenes kampány megindítására, méghozzá a Bizottság logóját is felhasználva. Ezért a programot uniós részről leállították, a plakátokat eltávolíttatják, s az ügynek lehetnek pénzügyi következményei is.
A terv egyelőre az, hogy a médiatörvényhez hasonlóan az EP határozatot szövegez, megvárván azért a Velencei Bizottság jelentését is, s a júliusi plenáris ülésen szavaz, amikor egyébként Orbán Viktor kormányfő beszámol a magyar elnökség munkájáról.
