Még az idén aláírná a kétoldalú biztonsági együttműködésről szóló szerződést Afganisztánban a loja dzsirga. A mintegy háromezer törzsi vezetőből és rangidős elöljáróból álló tanács négy nap tárgyalássorozat után szólította fel Hamid Karzai afgán elnököt, hogy szignálja a szerződést. A megállapodás értelmében egy 12-15 ezer fős amerikai kontingens a közép-ázsiai országban maradna, főleg kiképzői feladatokra és tanácsot adni az afgán erőknek a 2014-es kivonulás után is, egy különleges egység pedig igény szerint terrorelhárítási feladatokat látna el. A szerződésről kiszivárgott információk – egy ismert szövegváltozat – szerint az amerikaiakat nem lehetne felelősségre vonni a helyi igazságszolgáltatás előtt, amiért ők viszont visszafognák a közép-ázsiai országban közutálatnak örvendő házkutatások és éjszakai razziák számát. A megállapodástervezet minden jövőbeli katonai akciót közös megegyezéshez köt.

Bár korábbi washingtoni jelzések szerint „lehetetlen”, hogy a megállapodás aláírását jövőre halasszák, Karzai személy szerint szeretné csak jövőre aláírni, mint mondja, azután, hogy az Egyesült Államok „elhozta a békét” Afganisztánnak. Ennek egyébként konkrét időpontja is van, Karzai legalábbis a loja dzsirga előtt úgy nyilatkozott, a dokumentumot csak a 2014 áprilisában tartandó afganisztáni elnökválasztás után, távozó államfőként látná el a kézjegyével. (A megméretésen ő egyébként már nem indulhat.) Az Egyesült Államoknak ez a bizonytalansági tényezők miatt nem tetszik. Jen Psaki külügyi szóvivő fogalmazott úgy, hogy nemcsak lehetetlen, de nem is praktikus csak jövőre szignálni a megállapodást.

Szibgatullah Mudzsaddedi, a loja dzsirga elnöke a kabuli tanácskozássorozaton azt mondta, hogy minden hivatalos posztjáról távozik, és az országot is elhagyja, ha a megállapodásból csak jövőre lesz valami. Az ellenfelet, a tálibokat a tervezet egy szóval sem említi. Ők azt mondják, hajtóvadászatot indítanak a loja dzsirga minden tagja után, aki a megállapodásra áldását adja.