A külügy bekérette az iráni nagykövetet
Visszavonta a június 12-i iráni elnökválasztás során tapasztalt szabálytalanságok elleni panaszát Mohszen Rezai konzervatív jelölt. A szavazáson harmadik helyen végzett Rezai arra hivatkozott, hogy a hatóságoknak kevés idejük van a történtek kivizsgálására – tartalmazza az Őrök Tanácsának küldött levél, amelyet szerdán az IRNA hivatalos hírügynökség idézett. A jelölt, aki egykor a Forradalmi Gárdisták parancsnoka volt, hivatkozott az ország politikai, biztonsági és társadalmi helyzetére is, amely érzékeny és döntő szakaszba jutott. Szerinte ez sokkal fontosabb, mint a választások és saját felelősségvállalása mellett a többi ellenzéki jelöltet is önmérsékletre szólította fel.
A két reformpárti jelölt, Mir Hoszein Muszavi volt kormányfő és Mehdi Karubi egyelőre fenntartja keresetét, mely szerint Mahmúd Ahmadinezsád csalással szerezte meg a második elnöki mandátumát jelentő voksokat.
Az iráni hatóságok őrizetbe vették Muszavi napilapjának 25 munkatársát. A még hétfőn történt letartóztatásokról maga a Kaleme Szabz (Zöld Szó) című újság egyik szerkesztője adott ki információkat. Az újságírók közül öt nőt kedd este elengedtek – mondta Alireza Behesti.
A Kaleme Szabz röviddel az elnökválasztás előtt kapott működési engedélyt, amelyet a június 12-én megtartott szavazás utáni első napon azonnal vissza is vontak a hatóságok. Az elmúlt napokban számos újságírót letartóztattak Iránban, és a külföldi tudósítók munkáját is korlátozzák.
Ali Hamenei, Irán legfőbb vezetője leszögezte, Teherán nem enged az új elnökválasztást követelő tüntetőknek. Az ajatollah parlamenti képviselőkkel találkozva emlékeztetett arra, hogy az ellenzék szerint elcsalt elnökválasztások miatt kirobbant utcai megmozdulások során az iráni törvények alkalmazását szorgalmazta és ezt teszi a jövőben is. "Sem a rendszer, sem a nép nem enged az erőszaknak" - tette hozzá Hamenei, akinek szavait az állami tv idézte.
Ezzel párhuzamosan az iráni belügyminisztérium bejelentette: nem adott engedélyt a csütörtökre tervezett tiltakozó gyűlésekre, amelyeken megemlékeznének az elmúlt napok összecsapásainak halálos áldozatairól.
Szerdán egyébként Iklódy Gábor külügyi szakállamtitkár, politikai igazgató a Külügyminisztériumba kérette az Iráni Iszlám Köztársaság budapesti nagykövetét, Ali Reza Irvast; a megbeszélésen az iráni választások után kialakult helyzetről volt szó – tájékoztatta a tárca szóvivője az MTI-t.
A találkozón, amelyre az EU-elnökséggel egyeztetett közös tagállami fellépés keretében került sor, a politikai igazgató visszautasította azt az iráni vádat, amely szerint egyes EU-tagállamok az iráni elnökválasztással összefüggésben beavatkoztak volna Irán belügyeibe. Hangsúlyozta, az EU-tagállamok joga, hogy az egyetemes demokratikus normák érvényesülésére tekintettel nyilatkozzanak "az aggodalomra okot adó iráni helyzetről" - írta közleményében Mátrai Zsuzsanna.
A tájékoztatás szerint az államtitkár szóvá tette azt is, hogy az iráni hatóságok feladata eloszlatni a választásokkal kapcsolatban Iránban megfogalmazódott kételyeket és biztosítani a véleménynyilvánítás szabadságát.
Iklódy Gábor hangsúlyozta: a tiltakozóknak joguk van a békés demonstrációra, és Magyarországot aggasztják a médiát, a sajtó munkatársait korlátozó intézkedések.
A június 12-i iráni elnökválasztást követően a szavazatok 94 százalékának összesítésére hivatkozva azt jelentették be hivatalosan, hogy a hivatalban lévő elnök, Mahmúd Ahmadinezsád a voksok 64,31 százalékát szerezte meg, míg fő ellenfele, Mir Hoszein Muszavi 32,57 százalék szavazatot kapott.
A vesztes hívei csalással vádolták meg a régi-új elnököt, a fővárosban, Teheránban azóta is utcai zavargások vannak. Hírügynökségi jelentések szerint a tüntetéseknek eddig 17 halálos áldozata van.
Az iráni Őrök Tanácsa június 16-án bejelentette, hogy a vitatott szavazókörökben kész újraszámolni az elnökválasztáson leadott voksokat. Irán legfőbb vallási és politikai vezetője, Szajed Ali Hamenei ajatollah június 23-án öt nappal meghosszabbította az elnökválasztás lebonyolítását érintő panaszok kivizsgálásának a határidejét. A közszolgálati televízió jelentése szerint Hamenei a legfőbb ellenőrző testület, az Őrök Tanácsa kérésének tett eleget ezzel a döntésével. Az eredeti határidő június 24-én, szerdán jár le.
Az elmúlt napokban több újságírót letartóztattak Iránban és korlátozzák a külföldi tudósítók munkáját is.
Több európai ország, közöttük Franciaország, Svédország és Finnország kedden a külügyminisztériumba kérette Irán nagykövetét, hogy közölje: aggódik az iráni helyzet miatt.
A magyar külügyi szóvivő közleményében kitér arra is, hogy Iklódy Gábor közölte a budapesti iráni nagykövettel: nukleáris kérdésben a nemzetközi közösség mielőbbi érdemi választ vár Irántól konkrét tárgyalási javaslataira. Magyarország úgy véli - olvasható a kommünikében - hogy Iránnak is jól felfogott érdeke az időhúzás elkerülése és a tárgyalási folyamat mielőbbi elindítása, konkrét eredmények elérése.
Teherán nem lesz ott a G8-csúcson
Nem vesz részt az iráni külügyminiszter a hét második felében tartandó trieszti G8-tanácskozáson, amelynek keretén belül egy napot szentelnének Pakisztán és Afganisztán stabilizálásának. Ezt maga Manusehr Mottaki erősítette meg az ISNA iráni hírügynökség szerint.
Nyugati diplomaták a június 25-27. között rendezendő konferenciát ritka lehetőségnek látták arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljenek olyan regionális hatalmakkal, mint Irán és megvitassák a térség helyzetét. Ugyancsak meghívták Triesztbe Pakisztán és Afganisztán képviselőit is. Teherán és a nyugati hatalmak között nőtt a feszültség az elmúlt hetekben a június 12-i választásokat követő zavargások letörése, külföldi újságírók kiutasítása, illetve az iráni ellenzéki erők melletti nyugati támogató nyilatkozatok miatt.
