A Ku Klux Klantól Obama táboráig
Kerekes székében közlekedve már egyre ritkábban rántotta elő ingzsebéből az amerikai alkotmány egy példányát "bizonyítékként", és frakciója ünnepléssel fogadta, ha betolták egy-egy kulcsszavazásra. De májusban megtartotta utolsó emlékezetes beszédét, mégpedig a szenátusi obstrukció védelmében. A szerepre igazán jogosult volt: a 60-as évek elején több mint 14 órán át tartotta fel a kongresszust, hogy akadályozza a polgárjogi törvény elfogadását.
Mindennek most vége: hétfőre virradóra, 92 évesen elhunyt Robert Byrd, a mindenkori leghosszabb ideig, 51 esztendeig szolgáló amerikai szenátor, aki Nyugat-Virginia államot és a Demokrata Pártot képviselte. A felsőház előtt pár évet a képviselőházban is töltött; még Harry Truman volt a Fehér Ház lakója, amikor felesküdhetett.
A The Los Angeles Times nekrológja az ellentmondások emberének láttatja az idős politikust, aki maga is változtatta nézeteit az egykor - különösen délen - meglehetősen antiliberális demokraták ideológiai átalakulásával párhuzamosan. - Életem legnagyobb hibája volt - mondta később arról, hogy tagja volt a fajgyűlölő Ku Klux Klannak. Sőt a 40-es években egy 150 fős KKK-csoport élén állt, ők küldték a politikába. Egy liberális lobbiszervezet, az ADA úgy találta, hogy míg Byrd 1964-ben leadott szavazatai csak 16 százalékban tükröztek liberális nézeteket, 2005-re már 95-ben.
"Az élete (volt) a szenátus. Többet tud róla, mint bárki élő vagy halott. Nem néz tévét. Nem érdeklik a sportok. Ennek az intézménynek szentelte életét" - mondta a római szenátorelődökre 14 beszédben is utaló Byrdről Bob Dole, egykori republikánus elnökjelölt. A hatalmi ágak közötti "fékek és egyensúlyok" tántoríthatatlan híveként szemrebbenés nélkül ellentmondott különböző elnököknek.
Ugyanakkor híres volt arról is, hogy a szenátusi jogalkotást, mint a tenyerét ismerve, ügyesen Nyugat-Virginiába hordta az autópályaépítéseket, összesen mintegy 1600 kilométernyit, valamint számos szövetségi intézményt, így egy FBI-részleget is. Csak akkor csaptak a kezére, amikor a CIA háromezer alkalmazottját is "hazavitte" volna. A szenátus korelnökeként a harmadik volt a sorban, hogy adott esetben az amerikai elnök helyébe léphessen.