Egyre nagyobb hullámokat vet a botrány azután, hogy vasárnap kilenc órára őrizetbe vették a Guardian újságírójának, az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) nagyszabású megfigyelési és adatgyűjtési programjáról cikksorozatot közlő Glenn Greenwaldnak az élettársát Londonban. A vita arról szól, mennyire avatkozhat be a kormány az újságírók munkájába.

U.S. journalist Glenn Greenwald (L) walks with his partner David Miranda in Rio de Janeiro's International Airport in this August 19, 2013 file photo. The British authorities forced the Guardian newspaper to destroy material leaked by Edward Snowden, its editor has revealed, calling it a "pointless" move that would not prevent further reporting on U.S. and British surveillance programmes. In a column in the paper on August 20, 2013, Alan Rusbridger said the "bizarre" episode a month ago and the detention at London's Heathrow airport on Sunday of the partner of a Guardian journalist showed press freedom was under threat in Britain. London's Metropolitan Police defended the detention under an anti-terrorism law of Miranda, the Brazilian partner of Greenwald, saying it was "legally and procedurally sound". REUTERS/Ricardo Moraes/Files (BRAZIL - Tags: POLITICS CRIME LAW MEDIA)

Nagy-Britanniában, úgy tűnik, nagyon, kedden legalábbis a BBC írta meg, hogy David Cameron kormánya tudott arról, hogy Greenwald rengeteg dokumentumot kapott a szivárogtatótól, Edward Snowdentől, Jeremy Heywood kabinetfőnök pedig figyelmeztette is a lapot, nem ártana, ha megsemmisítenék a dokumentumokat. Ennek a követelésnek a Guardian engedett, az adathordozókat a szerkesztőségben használhatatlanná tették. Ami persze nem azt jelenti, hogy a dokumentumok elvesztek: Greenwaldnál állítólag minden megvan, az élettársa őrizetbe vétele miatt kiakadt újságíró pedig új, még sokat leleplező cikksorozatot ígért.

Greenwald Brazíliában, Rio de Janeiróban él. Partnere, David Miranda vasárnap éppen Berlinből tartott hazafelé, amikor a londoni Heathrow reptéri hatóságai feltartóztatták. A 28 éves férfit kilenc órán át tartották fogva és hallgatták ki a terrorizmus ellen 2000-ben hozott törvény a Terrorism Act hetes cikkelyére hivatkozva. E cikkely alapján elvileg azokat a személyeket lehet félreállítani, akiket terrorizmussal gyanúsítanak, az a kilenc óra pedig, amelyet Miranda előzetesben töltött, a maximális időtartam, ameddig vádemelés nélkül valakit fogva lehet tartani. Ennyi időn át a gyanúsítottak mindössze három százalékát hallgatják ki, mielőtt elengednék őket vagy vádat emelnének ellenük. Mirandát végül percre pontosan kilenc órával az őrizetbe vétele után elengedték, de a laptopját és a mobiltelefonját is elvették tőle.

Hogy minderre miért volt szükség, azt hétfő óta emelt hangon kérdezi a Cameron-kormánytól az Amnesty International, Yvette Cooper, a munkáspárti brit árnyékkormány belügyminisztere, és az a Guardian is, amely nap mint nap élő hírfolyamot szentel az ügynek. Kiderült az is, hogy a Heathrow hatóságai értesítették a kormányt Miranda londoni landolásáról, és ahogy a Fehér Ház is elismerte, valaki nem mellesleg szólt az amerikaiaknak is a dologról.

Szerdán Cameron rengeteg bírálatot kapott azért is, amiért ráuszította Heywoodot a Guardianre. Azt egyébként a brit lap is elfelejtette megemlíteni, hogy kapcsolatban állt a kabinetfőnökkel. Ez valamelyest érthető is: egyrészt azért, mert a sajtó és a kormány a háttérben általában egyeztet a hasonló ügyekről, másrészt azért, amiről Malcolm Rifkind, a brit parlament hírszerzési bizottságának az elnöke beszélt, vagyis hogy a Guardiannek nem sok jogi alapja volt ahhoz, hogy a birtokában legyenek a Snowden által átadott dokumentumok.

A kritikusok kórusához szerdán csatlakozott Oroszország is. A Kreml kettős mércével vádolta meg Londont, amely bírálja Moszkvát az emberi jogok megsértéséért, de közben rászáll a Guardianre az amerikai megfigyelési és adatgyűjtési programot, a PRISM-et leleplező dokumentumok megsemmisítéséért.