A konzervatívoknak nem tetszik a gyerekházasság betiltása
A képviselőház elnöke be is rekesztette az éles vitát, a konzervatív politikusok ugyanis azt követelték, hogy tegyék semmissé a törvényt. A jogszabály – amely megtiltja a nők elleni erőszakot, a gyerekházasságot és a kényszerházasságokat – egy elnöki rendeletnek köszönhetően már 2009 óta érvényben van, de a parlament elé csak most került.
A parlamenti jóváhagyás kivívása megosztja a nőjogi aktivistákat és a női képviselőket is. (Az alkotmány helyet biztosít a nőknek a parlamentben, a 244 fős afgán törvényhozásnak több mint hatvan női tagja van.) Egy részük szerint ezzel a lépéssel megnyitják az utat a konzervatívok számára, hogy módosítsák vagy teljesen félredobják a törvényt. Ezen a véleményen volt Farkhunda Zahra Naderi képvislőnő is, aki szerint a szombati események igazolták félelmeit. A törvény egyelőre érvényben marad, legalábbis a következő vitáig.
A konzervatívok szerint a törvény szövege ellentmond az iszlám elveinek. Kifogásolják, hogy a jogszabály alapján nem lehet vádat emelni a nemi erőszaknak áldozatul esett nők ellen. Egy, az AP-nek nyilatkozó konzervatív képviselő szerint ez azért veszélyes, mert így a nők könnyebben létesítenek házasságon kívüli szexuális kapcsolatot, később pedig majd egyszerűen azt mondják, hogy megerőszakolták őket. A vallásos képviselőknek az sem tetszik, hogy a lányokat legkorábban csak 16 éves korukban lehetne férjhez adni, hogy léteznének menedékhelyek a családon belül erőszak áldozatainak, és hogy egy férfi a korábbiakhoz képest csak feleannyi, azaz két feleséget tarthatna, írja Reuters.
A törvényt Fawzia Koofi, a parlament nőjogi bizottságának elnöke akarta mindenképpen a parlament elé vinni. A 2014 áprilisában esedékes elnökválasztáson is indulni akaró képviselőnő attól tart, hogy ha a parlament nem fejezi ki támogatását, akkor a törvényt még kevésbé fogják betartani, főleg, hogy az afgán vezetők megpróbálnak egyezkedni a szélsőséges nézeteket képviselő tálibokkal. A tálibok uralma után a nőknek sikerült visszanyerniük a jogot az oktatáshoz és a munkához, de egyre kevesebben mernek munkát vállalni. Koofi szerint semmi biztosíték nincsen arra, hogy a jövőbeli elnökök elkötelezettek lesznek a nőügyek iránt.
A nőjogi csoportok amúgy is gyakran támadják Hamid Karzai elnököt, amiért állandóan változtatja véleményét a nőjogokkal kapcsolatban. 2012-ben például áldását adta egy vallási elöljárók által összeállított magatartási kódexre, amely szerint a férj bizonyos körülmények között megverheti feleségét.
