Elemzők: Megosztott kongresszus terheli a Fehér Házat
Ennek oka szerinte az, hogy Mitt Romney elképzeléseihez viszonyítva Obama a „modernebb Amerikát” képviseli, kiegyensúlyozottabb gazdaság- és szociálpolitikával. – Nem lehet megismételni a történelmet – utalt Semmler a 80-as éveknek az adólefaragásokon és a dereguláción (ti. az állami szabályozás leépítésén) alapuló konzervatív gazdaságpolitikájának hitelvesztésére. Mára, a 2008-as pénzügyi válság nyomán is az vált elfogadottá: a sikeres gazdaságpolitikához bizonyos fokú állami beavatkozásra van szükség.
Ami Obama második, januárban kezdődő elnöki ciklusának gazdaságpolitikáját illeti, Semmler azt mondta, a Fehér Ház erőfeszítéseire továbbra is rányomja a bélyegét a kongresszus megosztottsága (a szenátus demokrata, a képviselőház republikánus ellenőrzés alatt van.) Mindjárt januárban jelentkezik az ún. költségvetési sziklaszirt problémája. Hónapok óta ugyanis mindenki attól tart az Egyesült Államokban, hogy mi lesz akkor, ha a kongresszusnak nem sikerül megállapodnia a szükséges költségvetési megszorításokról, és jövő év elején életbe lépnek az automatikus egyenlegjavító mechanizmusok (adóemelések és kiadáscsökkentések). A csomag értéke nagyjából 600 milliárd dollárra tehető, és a félelmek szerint visszavetheti az amerikai gazdaságot. Akár recesszióba is taszíthatja azt, de a német-amerikai közgazdász ezt nem tartja valószínűnek.
A következő négy év további főbb problémái közül kiemelkedik a jelenleg 7,9 százalékos munkanélküliségi ráta leszorítása, az ország elhanyagolt infrastruktúrájának (pl. vasutak, elektromos hálózatok) fejlesztése, a szénhidrogén-függőség csökkentése.
Maradhat Geithner, 2014-ben jöhet Yellen
Semmler arra számít, hogy helyén marad az új Obama-adminisztrációban Timothy Geithner pénzügyminiszter, akinek érdemeit nemigen vitatják, nem vétett nagyobb hibát, és kulcsszereplője a Dodd–Frank-féle pénzpiaci reform gyakorlatba ültetésének. Ben Bernanke, a jegybank szerepét betöltő Federal Reserve elnökének mandátuma bő egy év múlva jár le; lehetséges utódjául Janet Yellent, a San Franciscó-i Fed elnökét emlegetik.
Az ország tartott tőle, hogy újabb nagy változásra szavazzon, noha a gazdasági helyzet igen rossz. Bár Romney a végére igen jó jelöltnek bizonyult, az első vitát meg is nyerte Obama ellenében, a republikánusoknak most önvizsgálatot kell majd tartaniuk, és fel kell készülniük a 2014-es kongresszusi választásokra. Ez lesz Obama politikájának következő nagy tesztje - nyilatkozta lapunknak Barry Casselman. A veterán amerikai politikai elemző, aki 1972 óta kommentálja az elnökválasztásokat, nem számít arra, hogy Obama érdemben változat politikáján második ciklusában. Fenntartja az adóemelésekben (pontosabban: adókedvezmények megszüntetésében) megnyilvánuló „jóléti” modellt. Külpolitikájában gondot jelent, hogy vízióit nem tudta gyakorlati diplomáciára váltani.
- Mindenütt problémákba botlunk. Elképzelhető: Hillary Clinton külügyminiszter posztján maradásának kedvez, hogy felderítetlen a bengázi incidens (amelyben több amerikai is életét vesztette, köztük az USA tripoli nagykövete - a szerk.). Ugyanis ha most távozna, ez az eset foltot hagyna a miniszteri évein - mondja Casselman. Szerinte Obama és az USA egyik nagy problémája, hogy az amerikai elnököt a legfontosabb külföldi partnerek nem tekintik erős kezű vezetőnek. „George W. Busht lehetett szeretni vagy nem szeretni, de erős amerikai elnök volt, ahogyan Bill Clinton, az idősebb George Bush vagy Ronald Reagan is. Ha mi, amerikaiak az élre állunk, akkor bírálnak bennünket, ha viszont nem, akkor nem tisztelnek.”
