A tíznapos ázsiai körút első állomása Mumbai. Az indiai sajtó szerint 37 hadihajó járőrözik majd a város partjainál a látogatás alatt – nem felejtve, hogy a 2008 novemberében történt mumbai terrortámadások előtt a tenger felől érkeztek a merénylők. Az amerikai fél közölte, hogy az említett harminchét hajó erős túlzás, annyi nem lesz, az azonban tény, hogy példátlan biztonsági intézkedések előzik meg a látogatást.

Az amerikai elnök már megérkezése napján beszédet mond a terrorizmus elleni harcról és megpróbálja majd elmélyíteni a két ország biztonságpolitikai együttműködését. Az is jelképes, hogy a két évvel ezelőtti támadás egyik helyszínén, a Taj Mahal Hotelben száll majd meg. A Financial Times elemzése szerint ez lesz az út egyik legnagyobb diplomáciai kihívása: úgy udvarolni Indiának, hogy közben az Amerikával szövetséges „ősellenséget”, Pakisztánt ne sértse meg.

Az már biztos, hogy a legérzékenyebb pontról, a máig vitatott hovatartozású Kasmírról nem esik majd szó. Az eredeti tervekben szerepelt, ám - többek közt - az USA Delhi nagykövetségére meghívott, a program összeállításában segédkező indiai szakértők figyelmeztettek: jobb, ha Obama kerüli a „K-betűs szót.”
Enélkül is marad bőven kényes téma: az USA elsősorban üzleti megállapodásokat, azaz új amerikai munkahelyeket remél az úttól. Az elnök kíséretében 250 üzletember utazik, köztük olyan nagyágyúk, mint a General Electric vezérigazgatója. Az 1,2 milliárdos ország az Egyesült Államoknak csupán 14. legnagyobb kereskedelmi partnere, az elnök és népes kísérete pedig a továbbra is számos befektetési korlát enyhítéséért is lobbizni fog. Az egyik vállalat, amely évek óta készül Indiába, a Wal-Mart kiskereskedelmi lánc, ám India egyelőre nem enged be ilyen cégeket.

India azonban épp ezen a téren fog problémákat felvetni: a helyi informatikai cégeket tömörítő szervezet, a Nasscom szerint egyre nehezebben kapnak üzleti vízumot a szakembereik, egy-egy vízuminterjú pedig vallatáshoz hasonlít. Azt is sérelmezik, hogy Obama korábban felszólalt a tevékenységüket Indiába kiszervező cégek ellen, mivel az is a tíz százalékos amerikai munkanélküliséget súlyosbítja. Az ázsiai óriás másik nagy vágya, hogy nagyhatalmi státuszát elismerve állandó helyet kapjon az ENSZ Biztonsági Tanácsában. Igaz, olyan jelzések érkeztek Amerikából: Obama talán az ügy mellé áll, ám egyértelmű támogatására ne számítsanak.