Elutasította az együttműködést az olaszországi választásokon első helyre befutott baloldali pártszövetség vezetőjével, Pier Luigi Bersanival Beppe Grillo, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) vezetője. Grillo most az olasz politika királycsinálója: mivel az M5S a baloldali Közjó és a Silvio Berlusconi exkormányfő vezette Szabadság Népe (PdL) koalíció fej fej melletti szereplése mögött a harmadik helyet szerezte meg, Olaszországban kormányt most csak az alakíthat, aki őt és az önálló pártként a legtöbb szavazatot szerző M5S-t maga mögé tudja állítani. Jelentőségével a komikusból politikussá vedlett Grillo valószínűleg tisztában is van: ahogy az együttműködés kizárásáról szóló keddi blogbejegyzésében fogalmazott, Bersani „beszélő halott”, egy „lesipuskás”, az olaszokra pedig egy éven belül úgyis új választások várnak. A megméretésen az M5S valószínűleg még több szavazatot kapna.

Beppe Grillo, one of Italy's best-known satirists, addresses a crowd during a rally by demonstrators protesting against a proposed high-speed rail line in the northern Italian city of Turin December 17, 2005. The train, known as the TAV, would cut the trip between Turin and Lyon to less than two hours from four hours now and would open a more modern transport link between two of Europe's biggest economies. One of the main concerns is that veins of asbestos have been found in the mountains around the Susa valley and villagers worry that the snow-capped slopes above the valley hide deposits of uranium which could be released by drilling. REUTERS/Loris Savino

Bersani pártjának, a Demokrata Pártnak (PD) a vezetésével a Közjő fölényesen győzött az olasz képviselőházban, ahol a 630-ból most 345 mandátum az övé, a szenátusban viszont hajszálvékony többséggel Berlusconiék győztek: a PdL-nek 116 szenátora lehet az új felsőházban, szemben a Közjó 113 politikusával. Az M56 a képviselőházban 108, a szenátusban 54 helyet tudhat magáénak. A korábbi technokrata miniszterelnök, Mario Monti centrista szövetsége leszerepelt, 45 képviselője és 18 szenátora önmagában nem elég ahhoz, hogy Bersaniékkal működőképes kormányt alakíthasson.

Megfigyelők szerint a kormányalakítási huzavona kétféleképpen végződhet: az egyik forgatókönyv úgy szól: Bersani végül kiegyezik Berlusconival, és nagykoalíció kerül hatalomra Olaszországban, a másik lehetőség pedig az, hogy jön a baloldali-centrista kisebbségi kormány, amelynek léte az M5S külső támogatásától függ. Korábban még ez utóbbira engedett következtetni, hogy az M5S a hétfői urnazárás után sietve jelezte, ügyről ügyre, törvényről törvényre keresi az együttműködés lehetőségét.

Bár Grillo keddi blogbejegyzése után a Reuters már arról írt, hogy Olaszország előtt csak a nagykoalíció jelenthet kiutat, ennek esetleges megalakulása körül nagyon sok még a kérdőjel. Egyrészt azért, mert a nézetkülönbségek miatt egy Bersani-Berlusconi kormány úgyse tartana sokáig, másrészt azért, mert az új választásokat kizáró Berlusconi aligha hajlandó a nevét adni azokhoz a biztos népszerűségvesztéssel járó megszorításokhoz, amelyekről az új római kormánynak szinte borítékolhatóan döntenie kell, hogy talpra állítsa a vergődő gazdaságot. Ezzel kapcsolatban sokan megjegyzik azt is, hogy Angela Merkel német kancellár és pártja, a CDU számára politikai öngyilkossággal érne fel pénzt ígérni az olaszoknak is a szeptemberi szövetségi választások előtt.

Német részről egyébként volt már, aki bedobta magát az olasz kormányalakítási vitákba, mégpedig az a Peer Steinbrück szociáldemokrata kancellárjelölt, aki a maga részéről keresetlenül bohócnak nevezte Grillót és Berlusconit is. „Valamelyest megdöbbent, hogy két bohóc nyerhetett az olaszországi választásokon” – mondta egyik nyilvános felszólalásában a nem éppen empátiájáról ismert szociáldemokrata politikus, amire a németországi látogatáson tartózkodó olasz államfő, Giorgio Napolitano lemondta azt a vacsorát, amelyet Potsdamban közösen kellett volna elkölteniük.