Két Gordon a Downing Streeten
A brit kormány hivatalos meghívásának eleget tévő Bajnai Gordon intenzív munkanapot töltött Londonban. Már kora reggel a világ egyik legismertebb címén, a Downing Street 10-ben tárgyalt névrokonával, Gordon Brownnal.
A részben négyszemközti találkozón megvitatták, hogyan lehetne felgyorsítani Európa kilábalását a gazdasági válságból. Bajnai elismerését fejezte ki házigazdájának a G20 csoport által meghirdetett, a talponmaradást elősegítő gazdaságélénkítő intézkedésekben játszott kezdeményező szerepéért. Köszönetet mondott a markáns támogatásért, ami hozzájárult a Magyarországnak juttatott gyors segítséghez. Egyetértettek abban, hogy a foglalkoztatási helyzet általános javulásáig folytatni kell a gazdaságösztönző programokat. Csak ezt követően lehet visszatérni a normális piaci viszonyok közé.
Mindkét kormányfő nagyra értékeli az Afganisztánban kifejtett, szolidaritáson alapuló nemzetközi fellépést, melynek révén az egész világ biztonságosabb hellyé válhat. Felmerült az is, mennyire hasznos lenne, ha lezárulna a bizonytalanság, és Vaclav Klaus cseh elnök mielőbb ratifikálná a lisszaboni egyezményt. Ez segíthetne Európa fejlődésének felgyorsulásában is.
Bajnai budapesti látogatásra hívta meg Gordon Brownt, aki ha ideje engedi eleget tesz a meghívásnak. A vendéglátó gratulált a magyarországi stabilizációt lehetővé tévő bátor lépésekhez. A két fél egyformán látja a pénzügyi rendszer szabályozásának szükségességét, mégpedig oly módon, hogy az ne hátráltassa a hitelezést. Gordon és Gordon általánosságban beszélt az Európa előtt álló személyi változásokkal kapcsolatos döntésekről, köztük az új elnöki tisztségről és a biztosok kinevezéséről, ám ezt a témakört a magyar kormányfő bizalmasan kívánta kezelni.
Bajnai Gordon ezt követően az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank igazgatósága és meghívott befektetők, illetve elemzők számára tartott előadást arról, hogyan birkózik meg Magyarország hosszú távon a válság kihívásaival. A megnyitó beszédet tartó Thomas Mirow, a bank elnöke ugyancsak elismerésének adott hangot az elmúlt időszakban elért eredményekért és nem mulasztotta el megemlíteni, hogy ezekhez Bajnai Gordonnak az EBRD-ben 1993-ban gyakornokként szerzett tapasztalatai remélhetőleg hasznosnak bizonyultak.
Az EBRD fennállásának 18 éve alatt 3 milliárd euró értékben vállalt kötelezettséget magyar projektekben. A válság kirobbanása óta az igazgatóság 640 millió eurós támogatást szavazott meg, elsősorban az OTP és multinacionális bankok finanszírozása formájában. Bajnai az igazgatók előtt kijelentette, hogy Magyarország részvényesként támogatja a bank tőkeemelési igényét.
Nagy tetszéssel fogadott előadásában a kormányfő elmondta, a válság hirtelen korábban fel nem ismert nehézségekre is rávetített, bár azok nem múlt év őszén, hanem Magyarországnak az átalakulásban betöltött vezető pozíciója elvesztésével mutatkoztak meg először. Ennek oka az volt, hogy egymást követő kormányok a választópolgárok megnyerése érdekében feláldozták a növekedés lehetőségét. A közszolgáltatások reformját addig el lehetett odázni, amíg a nemzetközi pénzpiacok szinte korlátlan hiteleket nyújtottak.
Az IMF segélycsomagjával elkerülhető volt a cunámi első hulláma, és az azóta foganatosított megszorítások megnyitották az utat a stabilizáció előtt. Magyarország abban a különleges helyzetben van, hogy a befektetői bizalom helyreállításához szükséges költségvetési egyensúlyt a gazdaság idei 6-7 százalékos visszaesése közepette végrehajtott, a GDP 5 százalékának megfelelő államháztartási korrekcióval éri el. Sikerként könyvelhető el, hogy kilenc hónap elteltével vissza lehetett térni az eurókötvény piacra, és közel 15 százalékkal erősödött meg a forint. A pénzpiacok pozitív visszajelzése alapján úgy tűnik, Magyarország jó úton jár, megteremtve a 2011-re remélt 4 százalékos növekedés feltételeit. Bajnai a következő kormánytól a versenyképesség javítását várja, mert enélkül még gondolni sem lehet az euróhoz való rendkívül fontos csatlakozásra.
