– A cigánykérdés nem szociális, és nem is gazdasági, hanem genetikai probléma – idézi a Libération a 22 éves történészhallgató Tamást, a Jobbik egyik aktivistáját magyarországi riportjában. A baloldali francia napilap beszámolója szerint az „irredenta és romaellenes beszéddel hódító” Jobbik egy másik szimpatizánsa, a 23 éves angolszakos Attila pedig arról beszélt, hogy nem híve a parlamentáris demokráciának, hanem inkább alkotmányos monarchiát szeretne, amelyben csak a képzett embereknek lehetne szavazati joga. Az Európai Unióról pedig úgy gondolja, hogy az a zsidó kapitalisták kezében van.  A Libération cikkírója azt hangsúlyozza, hogy a gazdasági válságtól és a korrupciós ügyektől meggyengült szocialista kormány lesújtó vereségre készül, de elképzelhető, hogy a Jobbik népszerűsége megfosztja a populista jobboldali ellenzéket, a Fideszt a kétharmados többségtől.

Példaként említi a lap Sajókazát azon falvak közül, ahol „a Jobbik által kitalált cigánybűnözés” tematikája népszerű. A háromezres lakosú, negyven százalékban, a faluvégen víz nélküli házakban élő romák lakta településen az önkormányzat az egyetlen munkáltató. Itt a tavalyi európai parlamenti választásokon a Jobbik 37 százalékot ért el. A kisbolt tulajdonosa szerint a cigányok ellopják a nyugdíjasok kiskertjeiből a gyümölcsöt és a zöldséget, valamint betörnek a pincékbe, miközben a „politikusok nem merik kinyitni a szájukat”.

A lap szerint az állam a bűnözéssel, így az 50, sőt 100 százalékos kamattal kölcsönző uzsorások ténykedésével szemben is tehetetlen, akikből tucatnyi van Sajókazán, s többségük roma. "Gondolja, hogy egy bank adna kölcsönt nekem, egy cigánynak?" - kérdezi a lap tudósítójától egy ötgyerekes asszony, aki általában gyógyszerre kér kölcsön. A családok a szociális segélyek egy jelentős részét az uzsorásoknak adják. Az iskolaigazgató úgy véli, a rendőrök tehetetlenek, ugyanis hiába filmezik le őket rejtett kamerával, tanúk is kellenének a vádemeléshez, de azok minden alkalommal visszavonják állításaikat.

A hatezer lakosú Szikszón, ahol a harminc százalékát kitevő romák nagy részének van munkája, a Libération szerint egészen addig nem volt gond az emberek között, amíg itt a Jobbik az európai parlamenti választásokon 44 százalékot nem kapott. A jobboldali vezetésű önkormányzatnak 2009 márciusában ajándékozott, és a lap szerint a polgármesteri hivatalban kitett árpádsávos zászló kapcsán Boholy György, a Fidesz képviselője a lapnak elmondta: a párt nem működik együtt a Jobbikkal, a zászló egyszerűen a magyar királyok és a nemzeti identitás szimbóluma.

A La Croix szerint a választásokon a Jobbik a második legjelentősebb politikai erővé válhat Magyarországon. A katolikus napilap hangsúlyozza, hogy a Fidesz kétharmados többségű győzelmet célzott meg, de nem biztos, hogy ez sikerülni fog neki: ezt nem annyira a jelenleg kormányzó szocialisták, hanem inkább a szélsőjobboldal akadályozhatja meg. A cikkíró szerint a szélsőjobboldal a Magyarországon uralkodó kiábrándultságot használja ki: a magyaroknak alig harminc százaléka véli ugyanis úgy, hogy jó dolog volt az uniós csatlakozás. Idézi Martonyi Jánost, a Fidesz külügyminiszter-jelöltjét, aki szerint Magyarország az egyetlen ország, ahol a GDP ugyanazon a szinten van, mint a csatlakozáskor. Ezzel szemben a szlovákoknál az elmúlt öt évben a GDP 35 százalékkal növekedett, Magyarországon kilenccel, de ennyivel vissza is esett tavaly.

A Fidesz - mint a lap kiemeli - a képviselők számának megfelezésével és az elkövetkező tíz évben egymillió munkahely megteremtésének az ígéretével kampányolt. „De Orbán Viktor óvatos maradt beszédeiben, jól tudva, hogy kicsi lesz a mozgástere” - teszi hozzá a szerző, megemlítve, hogy az ország a Nemzetközi Valutaalap ellenőrzése alatt áll, s a kormány megszorító programot vezetett be.

– Azt fizetjük most meg, hogy vállalnunk kellett a népszerűtlen intézkedéseket – mondta a lapnak Mesterházy Attila, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje. „A szélsőjobboldal kihasználja a gyűlölködő hangulatot, amelyben a korrupciós ügyek hiteltelenné tették a politikai elitet. A Jobbik beszédeiben a cigánybűnözést, a multinacionális cégeket és Európát támadja, önmagát a nemzeti identitás védelmezőjeként beállítva. Vezetőjének, a volt történelemtanár Vona Gábornak sikerült pártját a protesztszavazatokat begyűjtő erővé növelnie” – írta a La Croix.

„A sötét oldal”

Nagy-Britanniában a baloldali Guardian úgy fogalmaz: Magyarországra a hétvégén az elmúlt húsz év demokráciájának legnagyobb politikai földrengése vár. Vasárnap várhatóan a politika fő sodorvonalába tartozó jobboldal és „az újfasiszták” veszik birtokukba „a westminsterire hasonlító” Duna-parti parlamentet. A äharcos populista” Orbán Viktor, „a következő miniszterelnök” a jobbközép Fidesznek hatalmas többséget szerez; akár a kétharmadot is elérheti, amivel „tetszés szerint" átírhatja az alkotmányt” – áll a Guardian cikkében. A nagy áttörést azonban a Jobbik fogja elérni, „ez a szélsőséges, antiszemita és cigányellenes mozgalom”, amely első ízben szerez majd parlamenti mandátumot, és akár a második legnagyobb párttá is válhat. A Guardian idézi Vona Gábort, a cigánykérdésről kijelenti, a helyzet az ország egyes térségeiben „polgárháborúra” emlékeztet. Vona szerint „most már csak drasztikus közbelépés segíthet... olyan környezetet kell teremtenünk, amelyben a cigány emberek visszatérhetnek a munka, a törvényesség és az oktatás világába. Aki pedig erre nem hajlandó, annak két lehetősége marad: vagy kihasználja az Európai Unió biztosította mozgásszabadságot és távozik az országból, mivel egyszerűen nem fogunk tovább belenyugodni az ingyenélésnek és a bűnözésnek szentelt életmódba, vagy ott van a börtön” - idézi a brit lap a Jobbik vezetőjét.

Anton Pelinka, egy Budapesten dolgozó osztrák politikatudományi szakértő azt mondta a Guardiannek, hogy a Jobbik nyíltan legitimálja a cigányellenes erőszakot, nyíltan antiszemita, és nagyon jól fog szerepelni vasárnap.  A lap által idézett elemzők szerint az európai társadalmakban állandósulni látszik a szélsőjobboldal jelenléte. Magyarországon és Közép-Európa többi fiatal demokráciájában azonban más a helyzet, mint Nyugat-Európa gazdag társadalmaiban, amelyeket új fóbiák kerítettek hatalmukba. Pelinka szerint Közép-Európában a régivágású szélsőjobb van jelen, és az ellenség is a régi: a zsidók, a cigányok, a nemzeti kisebbségek. A Guardian idézi Tamás Pál szociológus felmérését, amely azt mutatta ki, hogy a magyarok 55 százaléka nem szeretné, ha romák laknának a szomszédságában, felük nem akarna homoszexuálisok vagy leszbikusok mellett lakni, és 22 százalékuknak lenne ellenérzése, ha szlovákok, románok vagy zsidók élnének a szomszédban.

Még a baloldal is Orbántól várja a Jobbik megállítását – jegyzi meg csütörtöki keltezésű cikkében az Economist vezető brit gazdasági-politikai folyóirat, felidézve a Barikád című Jobbik-pártlap egyik illusztrációját, amelyik Szent Gellért budapesti szobrát ábrázolja hétágú menórával a kezében. „Ébredj Budapest: ezt akarjátok? Ezt akarjátok?” – hangzik a nyíltan antiszemitizmussal flörtölő képaláírás, a vádat azonban a párt azzal védi ki, hogy a kép csak Simon Peresz egy 2007-es beszédére utal, amelyben az izraeli elnök Magyarország, a Manhattan és Lengyelország felvásárlásáról beszélt. A lap idézi Szijjártó Pétert, a Fidesz elnöki stábjának vezetőjét, aki kijelenti, hogy a Fidesznek semmi köze nem lesz a Jobbikhoz. A hetilap szerint elég egyértelműen megmutatkozik a Jobbik „sötét oldala”. A párt felemelkedése egybeesik az antiszemitizmus erősödésével”. Választási plakátokra Dávid-csillagokat rajzolnak, Budapest zsidó negyedében pedig egy rabbi lakásának ablakát törték be a zsidó húsvét ünnepe alatt.

„Az IMF határozza meg a játékszabályokat”

A szélsőjobboldal megriasztja a magyar elitet címmel berlini, illetve budapesti keltezésű tudósításban foglalkozott a küszöbönálló parlamenti választásokkal pénteki számában a Financial Times Deutschland. A német üzleti körök lapja az írás bevezetőjében kiemelte, hogy Magyarországon drámai jobboldali fordulat rajzolódik ki. Az Európai Unió megfigyelőit különösen aggasztja a szélsőjobboldali Jobbik előretörése. A lap utalt arra, hogy a pártnak 10 százalékot jósoltak, közvélemény-kutatókra hivatkozva úgy vélte, hogy a Jobbik támogatottsága akár a 20 százalékot is elérheti.

A Financial Times Deutschland szerint a szomszédos országokban is aggodalommal szemlélik a „nacionalisták” erősödését. A múltban újra és újra fellángolt a vita a Romániában és Szlovákiában élő magyar kisebbség kapcsán - emlékeztetett a lap, utalva arra, olyan témáról van szó, amelyet a Jobbik ugyancsak a maga előnyére használhatott ki. Az újság idézte Závecz Tibort, a Szonda Ipsos közvélemény-kutató intézet vezetőjét, aki szerint a Jobbik hívei kezdetben csak a nagyvárosi fiatalok voltak, most azonban már mindenütt vannak támogatóik. A lap szerint a várható hatalomváltás bizonyítja, hogy a jelenlegi szakértői kormány megbízható költségvetési politikája sem tudott változtatni a szocialisták nagyfokú tekintélyvesztésén. Ehelyett a kormány szigorú megszorításai nyilvánvalóan további felháborodást váltottak ki az emberek körében. Az üzleti napilap szerint mindazonáltal a jövőbeni Fidesz-kormány sem térhet el elődjének takarékossági programjától.

Az újság emlékeztetett arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap a költségvetési fegyelmet a Magyarországnak 2008-ban nyújtott többmilliárdos hitel előfeltételéül szabta. „A Nemzetközi Valutaalap határozza meg a játékszabályokat” - idézte a lap Csaba Lászlót, a Közép-Európai Egyetem közgazdászát. Az újság hozzáfűzte: Orbán Viktor, a Fidesz vezetője a választási kampányban emiatt lemondott a szokásos nagyvonalú ígéretekről és csupán „homályos” lehetséges adócsökkentéseket és foglalkoztatási programot jelentett be.

Az osztrákok foglalkoztak a kampányunkkal

Az osztrák Kurier a Jobbik egyik választási nagygyűléséről készült riportjában a szerző arról ír, hogy a Jobbik közönségét az 1989-es rendszerváltozás nagy vesztesei képezik, az alsó középosztálytól az állástalan diplomásokig. A szónok, a pártelnök Vona Gábor a „haza visszahódításáról” beszél nekik, azt állítva, hogy pártja az egyetlen, amely a nagytakarítást és a politikai elit elszámoltatását véghezviszi. Közben sokak által tetszéssel fogadott oldalvágásokat tesz a multinacionális vállalatok, milliárdosok és bankárok felé, akik mögött általában a „kizsákmányoló zsidó tőkét” értik. „A másik bűnbak a romák, akiket mint bűnözőket és szociális élősködőket gyűlölnek”, de hamarosan – figyelmeztet a szónok – „minden naplopót nyakon fognak csípni.

A lap interjút közöl Tamás Gáspár Miklóssal, a Szabad Demokraták Szövetségének egykori alapítójával, aki ma újbaloldaliként határozza meg magát. A politikus szerint a rendszerváltozás első szabad választására is az antiszemitizmus nyomta rá bélyegét, és a mostani választási kampányban is tapasztalható ez a jelenség. Tamás Gáspár szerint a fiatal nemzedék nem fogadja el az "új rendet", s a Jobbik az ellenállás lehetőségét, sőt "forradalmi potenciált" kínál számukra. A mai rasszizmus azonban nem a náci időkre jellemző rasszizmus, hanem egy szociálisan motivált fajgyűlölet - magyarázza. Egy vad vetélkedés a fehér, konzervatív középosztály és a munkanélküli rétegek - például a romák - között, akik az állam segítségére szorulnak a túléléshez.

A jegyzete szerint a magyaroknak az 1989-es rendszerváltás sem hozott valódi felemelkedést, ehelyett azt kellett megtapasztalniuk, hogy folytatódott a Nyugattól való lemaradásuk. A jobboldal nagymagyar és részben fasiszta szimbólumai egy vélt jobb múltba való menekülést jeleznek, amikor a birodalomnak tekintélye volt, és az emberek joggal lehettek büszkék - írja. Ma bizalomhiány van Magyarországon: a politikailag végletesen megosztott társadalom, a durva gazdasági hibák, a korrupció és a néppártok képtelensége, hogy az emberek egzisztenciális gondjait kezeljék, előkészítették a talajt a szélsőséges nézeteknek. A jobbratolódás ennek logikus következménye. – Hamarosan megmutatkozik, hogy a várható győztes Orbán Viktor mit kezd a megelőlegezett bizalommal: belevész a Jobbik és a maradék szocialisták elleni támadásokba, vagy kivezeti a dühös választókat a „siralom völgyéből” – írta a Kurier.

A Die Presse osztrák konzervatív napilap pénteki számában megjelent interjúban Navracsics Tibor, a Fidesz frakcióvezetője kizárta pártja parlamenti együttműködésének lehetőségét a szocialistákkal vagy a Jobbikkal. Szerinte a Fidesznek nincs forgatókönyve egy esetleges kétharmados többségre, az országot egyszerű többséggel is ki lehet vezetni a válságból. Kétharmados többség birtokában azonban a Fidesz valószínűleg megváltoztatná a médiatörvényt, és megerősítené olyan állami intézmények mint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az Állami Számvevőszék, a jegybank vagy a Központi Statisztikai Hivatal függetlenségét. A párt nem akarja az alkotmányt megváltoztatni, de szeretne egy kisebb parlamentet és kisebb önkormányzatokat. A romakérdéssel kapcsolatban Navracsics kijelentette, hogy itt nem etnikai, hanem oktatás- és foglalkoztatáspolitikai kérdésről van szó. A cél az, hogy a roma gyerekek képzésben részesüljenek, a felnőtt romák pedig munkához jussanak. Ez közhasznú munkát is jelent - tette hozzá.

A tervezett elszámoltatásról szólva Navracsics emlékeztetett, hogy 2002-es választási győzelmük után a szocialisták külön államtitkárságot állítottak fel ugyanebből a célból a korábbi Orbán-kormány „állítólagos bűncselekményeinek” felderítésére, de semmit se tudtak bizonyítani. A Fidesz csupán azokat a gyanús eseteket akarja kivizsgálni, amelyek a balliberális kormányok idején történtek.  A frakcióvezető szerint a balliberális kormányok legnagyobb bűne az, hogy a magyarországi jólét látszatát hitelek felvételével tartották fenn, ami által az ország adósságcsapdába került. A rémisztő eladósodás láttán azután arra kényszerültek, hogy drasztikus takarékossági intézkedéseket vezessenek be. Ez oda vezetett, hogy Magyarország ma kivérzett állapotban van - állapította meg Navracsics Tibor, aki szerint a Bajnai-kormány csupán annyit tett, hogy megakadályozta az államcsődöt. A frakcióvezető megerősítette, hogy a Fidesz meg akarja adni a külhoni magyaroknak a magyar állampolgárságot, hozzátéve, hogy Európában a kettős állampolgárságra számos példa van.

Prágában érdektelenség, Pozsonyban feszült várakozás

Az MTI-híreken túl a cseh médiumok nemigen foglalkoztak a magyarországi választásokkal. Arról a Právo és a Mladá fronta Dnes is beszámolt viszont, hogy a Jobbik választási programja tartalmazza a határrevízió gondolatát. Idézték Gaudi-Nagy Tamás hagymázas vízióját, amely szerint a magyar nemzet újraegyesítését az elszakított területeken rendezendő népszavazás alapján lehetne valóra váltani – csak az  első kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a referendumot melyik szomszédos ország lenne hajlandó kiírni.

Szlovákiában jóval intenzívebben érdeklődnek a magyarországi választások iránt – ezt az eseménynek szentelt tér is jelzi. Az alaphangot Robert Fico kormányfő adta meg, aki többször is hangsúlyozta, hogy a Fidesz hatalomra kerülése után még feszültebbé válhatnak a szlovák-magyar politikai kapcsolatok. E hét elején már arról beszélt, hogy akár röviddel a magyarországi választások után és még a júniusi szlovákiai megméretés előtt kész bárhol, bármikor találkozni az új magyar kormányfővel, akivel szemben is megvédi hazája „nemzeti és állami érdekeit”.

Nem maradt adós hagyományos magyarellenes kirohanásaival Ján Slota sem. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke egyaránt „nagymagyar soviniszta pártnak” tartja a Fideszt és a Jobbikot, az utóbbit újfasisztának is.  Csütörtökön felszólította Robert Kalinák szlovák belügyminisztert, hogy haladéktalanul erősítse meg a szlovák-magyar határ ellenőrzését és védelmét, mert a hatalomra és Dél-Szlovákia elszakítására készülő két magyar párt több száz titkos ügynököt vezényelt az északi szomszéd területére. Az ellenzéki pártok egyelőre kivárnak.

A lapok viszont nagy terjedelemben és naprakészen tájékoztatnak a magyarországi történésekről. Néhány napja kivétel nélkül a címoldalaikon közölték azt a hírt, amely szerint csökkent a Jobbik támogatottsága. A pozsonyi Sme pénteki számában A Fidesz mindenkiről tud címmel részletesen beszámol a Kubatov Gábor pártigazgatót leleplező kazetta nyilvánosságra kerülése után kirobbant botrányról. Biztosra véve a Fidesz győzelmét feszülten várják, hogy mekkora támogatottsága lesz a Jobbiknek. Szlovákiból több újság, tévétársaság és rádió tudósítója e hét végén és két hét múlva utazik Magyarországra.

Ehhez az elsöprő érdeklődéshez képest szembetűnő kivételt jelent Románia, ahol egy-egy pártnépszerűséget jelző MTI-híren kívül a sajtó steljes érdektelenséggel viseltetik a magyarországi választások iránt. Így volt ez egyébként 2006-ban is, amikor csak a megméretés után jelentekk meg az első kommentárok az új magyar kormányról.