Két amerikai B-52-es bombázó repült át gyakorlatozás közben a Kelet-kínai tenegen fekvő vitatott hovatartozású szigetek felett kedden anélkül, hogy tájékoztatták volna Pekinget, ezek után pedig japán gépek tagadták meg az azonosítási kötelezettséget, írja a Reuters. Kína szombaton jelentette be, hogy új, légvédelmi azonosító zónát (ADIZ) hoz létre többek között a kínaiul Tiaojü-, japánul Szenkaku-szigetek fölött, így minden repülőgépnek azonosítania kell magát, ha a terület felett halad át. Ha valamelyik berepülő gép ezt nem teszi meg, akkor "védelmi szükségintézkedésekre" számíthat.

A kínai védelmi minisztérium közölte, hogy lekövették a két bombázó egész útját kedden. A külügyi szóvivő arra kérdésre, hogy Kína mit lép, ha az Egyesült Államok gépei ismét nem azonosítják magukat, azt válaszolta, Kína "a helyzetnek és a fenyegetés fokának megfelelő választ fog adni". Hozzátette, Kína a zóna felállítása előtt már tájékoztatta az érintett országokat.

Japán két légitársasága (a Japan Airlines és az ANA Holdings) szerdán azt közölte, semmilyen információt nem adnak ki a kínai hatóságoknak. A japán légi közlekedési egyesület ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az utasok biztonságát nem fenyegeti, ha nem tesznek eleget a kínai követeléseknek. Hozzátették, hogy járataik már többször berepültek a zónába, de még semmilyen probléma nem történt.

Az ADIZ létrehozása valószínűleg megnöveli Abe Sindzó japán miniszterelnök tervének támogatottságát, amely szerint megerősítenék a hadsereget és módosítanák japán pacifista alkotmányát. Washington ugyan nem foglalt állást a szigetek hovatartozását illetően, azt azonban elismeri, hogy Tokió adminisztratív igazgatása alá tartoznak, illetve az amerikai - japán védelmi szerződés értelmében megvédené Japánt egy fegyveres konfliktus esetén.

Japán nemzetbiztonsági tanácsot állít fel

Egy szerdán nyilvánosságra került kormányzati jelentés szerint Japán fejleszteni fogja légvédelmét és tengeri jelenlétét a Kelet-kínai-tenger vitatott területeinek körzetében.

Tokiónak meg kell erősítenie a négy fő szigettől távol eső kisebb szárazföldek légi és haditengerészeti védelmét, kétéltű partraszálló egységeket és drónokat kell hadrendbe állítania, valamint javítania kell a hírszerzési és felderítési képességein ahhoz, hogy szembeszálljon "Kína egyre kiterjedtebb (katonai) tevékenységével a Japánt övező vizeken és légtérben" - áll a japán nemzetvédelmi stratégia végső vitairatában, amely szerdán került a Kyodo hírügynökség birtokába. A japán kabinet várhatóan egy utolsó vitakört követően, december közepén jelenti be az új védelmi stratégiát.

A parlament szerdán elfogadta a japán nemzetbiztonsági tanács felállításáról szóló törvényt is, amely testület feladata a kül- és védelmi politika alakítása és összehangolása lesz a miniszterelnökség égisze alatt.

Első nyilvános beszédében - szerdán az amerikai kereskedelmi kamara rendezvényén - Caroline Kennedy, az Egyesült Államok nemrég kinevezett tokiói nagykövete üdvözölte a nemzetbiztonsági tanács felállítását, elítélte a kínai légvédelmi övezet kijelölését, és országa legfontosabb ázsiai szövetségesének nevezte Japánt. (MTI)