A Hezbollah kinőtte Libanont

Idegesen figyelik egymást a szunnita és a síita libanoni politikusok: ki mit kezd a csütörtökön a Hezbollah egyes vezetői ellen kiadott ENSZ-es elfogatóparancsokkal? A tét az ország stabilitása vagy egy újabb polgárháború.

Négy elfogatóparancsot adott ki csütörtökön a Rafik Hariri, volt libanoni kormányfő elleni 2005-ös halálos merénylet ügyét vizsgáló hágai ENSZ-törvényszék. Azóta Libanonban újra remeg a levegő: nem csak a melegtől, hanem a szunnita és a síita politikai szövetségek közti politikai feszültségtől is, amely az elmúlt években többször torkollott fegyveres konfliktusba.

Az ENSZ-törvényszék a radikális síita mozgalom, a Hezbollah négy vezetőjét nevezte meg az elfogatóparancsokban. A Hezbollah, amely évtizedek óta fegyverkezik és élvezi Szíria, illetve Irán támogatását, az év elejére elérte, hogy az általuk dominált politikai koalíció adja a kabinet nagy részét, s már a szunnita kormányfő is tőlük függ. Magyarul: a libanoni hadsereggel szembeni katonai fölényük mellé megszerezték a politikai hatalmat is.

Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia által támogatott szunniták idegesen figyelik a fejleményeket. Sokan úgy érzik, Libanonnak választania kell a stabilitás és az igazság között. És ez még akkor is így van, ha Hillary Clinton amerikai külügyminiszter közleményében az hangsúlyozta: akik ellenzik a törvényszék működését, azok állítják szembe az igazságot és a stabilitást, mintha Libanonnak csak az egyik járna. Clinton szerint ez téves kép, Libanon mindkettőt megérdemli.

Az elfogatóparancsok kiadása megosztja Libanont. Sokan akarják tudni, ki ölte meg Haririt, de szkeptikusak is, hogy hat év után valóban kiderülhet az igazság, illetve megéri-e egyáltalán, hogy kiderüljön az igazság. Vannak olyanok is - főleg a Hezbollah támogatói -, akik a Nyugat és Izrael eszközét látják a törvényszékben, amelynek pusztán az a célja, hogy lejárassa Szíriát és a Hezbollahot.  

A választással tisztában van a nagyon nehéz helyzetbe került, dúsgazdag üzletemberből lett kormányfő, Nadzsib Mikati is. Kormánya álláspontja szerint „a kabinet követi a törvényszéket, amíg döntései nem befolyásolják negatívan Libanon stabilitását és békéjét." Nehéz a jelenlegi politikai helyzetben elképzelni, hogyan tartóztathatnák le a Hezbollah vezetőit. Ehhez nincs elég erős politikus, párt, mozgalom ma Libanonban. A Hezbollah kinőtte a libanoni államot.

Mindeközben a szunnita dominanciájú blokk vezetője, Szaad Hariri – a volt kormányfő fia – a lehető legnagyobb nyomást próbálja gyakorolni a kormányra. Mérföldkőnek nevezte az elfogatóparancsok kiadását, és sürgette a kormányt, hogy lépjen. Erre a jelenlegi kormányfőnek harminc napja van. Ha addig sem tartóztatják le a vádlottakat, a törvényszék nyilvánosságra hozza a nevüket, és távollétükben folytatja le az eljárást. Hariri kabinetje januárban egyébként azért omlott össze, mert nem tett eleget a Hezbollah követelésének, miszerint szakítsa meg a kapcsolatot a törvényszékkel. (A törvényszék költségeit 51 százalékban Libanon állja, és libanoni bírák is dolgoznak az ügyön.)

A Hezbollah vezetője, Haszan Naszrallah csak szombaton hajlandó kifejteni mozgalma álláspontját. De azt már korábban közölte, levágja annak a kezét, aki megpróbál egyetlen Hezbollah-tagot is letartóztatni.

A libanoni sajtó megnevezte a négy Hezbollah-vezetőt, akit a törvényszék szeretne felelősségre vonni. Érdekesség, hogy egyiküknek, Szalim Al-Ajjasnak amerikai útlevele is van. Állítólag a 48 éves Ajjas vezette azt a „sejtet", amely a Hariri elleni merényletet elkövette. A többi vádlott: Musztafa Badreddine, Hasszan Ainejszeh, és Aszad Szabra.

Mi is történt Libanonban?

2005 februárjában a kilencvenes évek polgárháborúja után az ország újjáépítését megkezdő szunnita politikust, Rafik Haririrt Bejrút belvárosában megöli, 22 másik emberrel együtt, egy autóba rejtett pokolgép

2005 április: Az óriási nemzeti tiltakozáshullám és nemzetközi nyomás hatására a szíriai csapatok 29 év után kivonulnak Libanonból. Ekkor még a gyanú szerint a szíriai vezetés adott parancsot a vele mindig is ellenséges viszonyban lévő Hariri likvidálására

2007 június: Feláll a Libanonnal foglalkozó ENSZ-törvényszék

2009 április: A törvényszék megítélése megromlik, miután vádemelés nélkül elenged négy, 2005-ben letartóztatott Szíria-barát libanoni tábornokot

2010 október: A Hezbollah - feltehetően tudomást szerezve arról, hogy magasrangú vezetőit vádolják a merénylet elkövetésével - arra szólít fel minden libanonit, hogy bojkottálja a törvényszék munkáját

2011 január: A Hezvbollah kikényszeríti a bejrúti kormány bukását, miután az nem hajlandó felfüggeszteni az együttműködést a törvényszékkel

Az ENSZ gyilkossággal vádolja Szíriát - a meggyilkolt Rafik Hariri volt libanoni miniszterelnök képe egy libanoni ház oldalán
Az ENSZ gyilkossággal vádolja Szíriát - a meggyilkolt Rafik Hariri volt libanoni miniszterelnök képe egy libanoni ház oldalán
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.