Szíria legvéresebb napját jegyezték fel
Alekszandr Orlov, Oroszország párizsi nagykövete az RFI francia rádiónak adott interjújában beszélt arról, hogy ha hagynák, Aszad „rendezett módon” kész lenne a távozásra. – Aszad elfogadta az egységkormány megalakításáról szóló genfi tervet, és ki is jelölt embereket az ellenzékkel folytatandó tárgyalásokra. Ez azt jelenti, hogy elfogadta, mennie kell – de csak rendezett módon – fogalmazott Orlov. Ezt később damaszkuszi részről „minden igazságtartalmat nélkülözőnek” minősítették, majd a párizsi orosz képviselet sajtóattaséja is úgy pontosított, a nagykövetnek a június 30-i genfi értekezletre vonatkozó szavait feltételes módban kell érteni. Mindenesetre a nemzetközileg az orosz és a kínai biztonsági tanácsi vétó dacára is egyre jobban elszigetelt Aszad csütörtökön legalább megjelent a nyilvánosság előtt, az állami televízió felvételén. Fahd Dzsasszem al-Freidzs, az új védelmi miniszter beiktatásán volt látható az elnök első ízben azóta, hogy a szerdai, damaszkuszi robbantásos merényletben a szíriai elit több meghatározó tagja, így Daúd Radzsha védelmi miniszter, helyettese és egyben Aszad sógora, Aszef Savkat, illetve Haszan Turkmani tábornok, alelnökhelyettes is életét vesztette. Egyes hírek szerint Aszad családjával együtt Latakiába menekült. A The New York Times internetes kiadása pénteken ellenzéki forrásra hivatkozva azt írta, csak az elnöki család nőtagjai és gyerekek mentek a tengerparti településre, ami nem feltétlenül szokatlan egy forró júliusi hétvégén; ez ezúttal a muzulmán böjti hónap, a ramadán kezdetével is egybeesik. Az ortodox keresztény Radzsha temetését pénteken tartották, Aszad ezen nem vett részt a helyszíni beszámolók szerint. A londoni The Guardian írása szerint mindenesetre a szír elnöknek még mintegy másfél milliárd dollárja pihen orosz és hongkongki számlákon, és világszerte több adóparadicsomban.
Péntekre egyébként belehalt sérüléseibe Hisham Behtiár, a szír titkosszolgálat vezetője, a damaszkuszi merénylet sebesültje. Reggelre az állami televízió bejelentette, hogy a kormányerőknek öt nap után sikerült visszafoglalniuk Midan negyedet a felkelőktől, akik viszont azt mondják, „taktikai visszavonulásról” van csak szó a civilek biztonsága érdekében. A világsajtó is megjegyzi, a harci cselekményekkel, az áldozatok számával kapcsolatosan is csaknem lehetetlen megbízható információt közölni, hiszen a nemzetközi média rendkívül korlátozottan dolgozhat csak az országban. A londoni székhelyű Szíriai Emberjogi Megfigyelő korrigált adatai szerint a csütörtöki nap mérlege 155 polgári halott és 93 kormánykatona áldozat. Ha ez igaz, ez lehetett a legvéresebb nap az Aszad-ellenes felkelés tizenhat hónapja során. A halálos áldozatok számát mindösszesen 17 ezer feletti számra teszik. A Reuters azt írja, Damaszkuszban a felkelőknek sikerült lángba borítaniuk a rendőrfőkapitányság épületét, az utcákon pedig néhol halmokban tornyosulnak a holttestek. A ramadán kezdetén kihalt utcákról érekeztek beszámolók, a bankok pedig kifogynak a készpénzkészletekből.
António Guterres volt portugál miniszterelnök, az ENSZ menekültügyi főbiztosa aggodalmát fejezte ki a menekülthelyzettel kapcsolatban. Hírek szerint csak az elmúlt 48 órában 30 ezren távoztak Libanonba, és háromezer iraki tért vissza szülőhazájába. A felkelők mind a négy átkelőt elfoglalták az iraki határszakaszon. Dezertőrök jutottak át Törökországba is.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában eközben nem szűnik a mutogatás és a vádaskodás, miután vétójogával élve Oroszország és Kína csütörtökön már harmadszor akadályozta meg egy Szíriát elítélő határozat elfogadását. – A nyugat csak a saját geopolitikai érdekeit tartja szem előtt, aminek semmi köze a szíriai néphez – hangoztatta Vitalij Csurkin orosz nagykövet. Peking is a nyugati országokat okolta a szavazás kudarcáért, mondván, a sietve összeállított, kiforratlan határozattervezet csak egyoldalúan, az Aszad-rezsimmel szemben tartalmazott fenyegetéseket. Susan Rice, az amerikai képviselet-vezető eközben „sötét napról” beszélt a kettős vétó nyomán. A javaslat Kofi Annan volt ENSZ-főtitkár, különleges megbízott béketervét – az azonnali tűzszünetet, illetve a nehézfegyverek kivonását a városokból – az ENSZ Alapokmányának hetedik fejezete alá vonta volna. Ez a gazdasági és politikai szankciók mellett lehetőséget adott volna a külföldi katonai beavatkozásra is Szíriában. Ez utóbbit márpedig Moszkva és Peking elfogadhatatlannak tartja a másik három állandó BT-tag Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal szemben. Annan azt mondta Aszadról: „nehéz lesz maradnia azok után, ami történt. A történelem fogja megítélni őt, ahogyan mindannyiunkat is”.
Mindeközben legalább egy téren előrelépés történt: a BT egyhangú szavazással elfogadta a közel-keleti országban ténykedő, megfigyelői feladatokat ellátó ENSZ-misszió mandátumának meghosszabbítását. Háromszáz ENSZ-megfigyelő tartózkodik az országban, ők azonban a biztonsági helyzet romlása miatt június 16-án felfüggesztették tevékenységük jelentős részét. Robert Mood tábornok, a megfigyelők vezetője azt nyilatkozta, hogy a megfigyelőtevékenység „irreleváns”, ha a felek nem is törekednek a békére.
Svájcban egy sajtóhír nyomán az Egyesült Arab Emírségekkel közös vizsgálóbizottságot állítottak fel annak kiderítésére, valóban a helvét országban az öbölállambeli exportra gyártott kézigránátok kerülhettek-e a szír kormányerőkhöz.
