A Hamász elveszítette a háborút
Mielőtt Izrael megindította offenzíváját a Gázai övezetben, a területet uraló Hamász iszlamista szervezet azt hangoztatta, hogy az az izraeli katonák "temetője" lesz. A dolgok azonban nem így alakultak. A Hamász harcosai csekély ellenállást tanúsítottak Izrael lehengerlő hadműveletével szemben, és az izraeli hadsereg - amely még emlékszik a fájdalmas patthelyzetre a síita Hezbollah gerilláival szemben a 2006-os libanoni háborúban - viszonylag sértetlenül és új önbizalommal került ki a gázai akcióból.
E hét végén Izrael véget vetett háromhetes offenzívájának, nagy pusztítást és helyi egészségügyi források szerint 1250-nél több palesztin halottat hagyva maga után. Izraelnek ezzel szemben csak kilenc halottja volt a harcokban, közülük is négyen "baráti tűz" áldozatai lettek.
Persze, a Hamász harctéri veszteségeit ellensúlyozhatják más nyereségek, a háború utáni politika alakulásától függően. Az iszlamista szervezet tekintélyét növelte, különösen az arab világban az, hogy szembeszállt Izraellel, és a harcok idején is rakéták százait tudta kilőni, közülük többet mélyen a zsidó állam területére.
A hadjáratból visszatérő izraeli katonákat így is meglepte a Hamász ellenállásának hiánya, miután az Irán támogatta mozgalom azzal fenyegetőzött, hogy súlyos csapásokat mér majd az izraeli csapatokra.
"Tüzelt ránk néhány orvlövész, kilőttek néhány aknagránátot, de szemtől szemben semmi sem történt" - mondta név nélkül egy Gáza városából hazatért tartalékos, a nagy izraeli tűzerőnek, a harckocsik, tüzérség és a légierő támogatásának tulajdonítva mindezt.
Izrael egyhetes légi offenzívával indította a hadjáratot. Első nap, december 27-én a meglepetésszerű bombázások bizonyára megbénították a Hamászt, elpusztítva sok bázisát, és rejtekhelyekre űzve vezetőit. A "hazai pályán játszó" Hamász-harcosok nem sok kárt tettek a megszálló erőkben.
Egy magas rangú izraeli tiszt szerint a szerencse is közrejátszott a vártál jóval kisebb izraeli veszteségben. Példaként említette egy gyalogos egység esetét, amelyet egy iskolába szállásoltak be. Reggel, amikor az egyik katona kiment magán könnyíteni egy félreeső helyre, egy pokolgép kábelét vette észre, amellyel nyilvánvalóan az épületet akarták felrobbantani az ellenállók. Ők azonban feltehetőleg elmenekültek még a katonák érkezése előtt.
Harctéri veszteségei ellenére a Hamász továbbra is szilárdan ellenőrzi a Gázai övezetet, és azt állítja, hogy harci ereje sértetlen. Iszmáil Haníje, a szervezet gázai miniszterelnöke "mennyei győzelmet" jelentett be vasárnap rejtekhelyéről közvetített tévébeszédben. Abu Obeida, a Hamász katonai szárnyának szóvivője pedig egyenesen azt állította hétfői sajtóértekezletén, hogy harcosaik nem kevesebb mint nyolcvan izraeli katonát megöltek, és lelőttek négy helikoptert. Az izraeli hadsereg "teljesen alaptalannak" minősítette a bejelentést.
Az izraeli blokád alá volt, szegénységbe süllyedt és reményvesztett Gázai övezetben sokan vannak, akik bátor kiállást tulajdonítanak a Hamásznak. "Világháború folyt Gáza ellen. Legalább annak örülhettünk, hogy valaki vissza tudott csapni" - mondta egyikük.
Az elmúlt hetek eseményei ugyanakkor hosszú távon más hatással is lehetnek a mozgalom megítélésére a palesztinok körében és külföldön. "Hol a Hamász? Mi történt? - ilyeneket olvastam az elmúlt két-három nap az internetes csevegőoldalakon" - mondta Dzsamíl Rabbah, a Near East Consulting ciszjordániai palesztin közvélemény-kutató intézet igazgatója.
A Hamász teljesítménye messze elmaradt a libanoni Hezbollahétól, amelyet az Izraellel vívott 2006-os libanoni háborúban mutatott. A síita gerillaszervezet akkor egy hónap alatt mintegy 120 izraeli katonát ölt meg rajtaütéseivel Dél-Libanonban, a határon keresztüli rakétacsapásaival pedig negyven izraeli polgári lakos halálát okozta, s harci eredményeivel nagy elismerést szerzett az arab világban.
Eredménytelen arab csúcs
Nem sikerült megállapodniuk kedden a kuvaiti arab csúcs során összeült külügyminisztereknek a gázai konfliktusról szóló záróközlemény szövegében - közölte Hosjar Zebari iraki külügyminiszter. Zebari a kuvaiti tévének nyilatkozva elmondta, hogy a zárt ajtók mögött tartott tanácskozáson időhiány és "bizonyos álláspontok" miatt nem sikerült egyezségre jutni.
"Pedig a körülményeket figyelembe véve mindenkiről feltételezhető volt, hogy engedményeket tesz" - tette hozzá az iraki külügyminiszter, utalva az izraeli offenzíva megítélésében jelentkező mély ellentétekre, amelyek az egyes arab országok között felszínre kerültek.
Fejszál al-Mekdad szíriai külügyminiszter-helyettes is elismerte, hogy "nézeteltérések vannak az arab testvérek között".
A gázai válság két táborra osztotta az arab országokat: azokra, amelyek a Hamász iszlamista palesztin szervezetet támogatják és azokra a mérsékelt, az Amerikai Egyesült Államokkal szövetségben álló államokra, amelyek úgy gondolják, hogy nyomást kell gyakorolni a radikális fegyveres mozgalomra.
Izrael Gilád Salitot követeli
Gilád Salit, a 2006-ban elrabolt és azóta az iszlamista Hamász mozgalom fogságában lévő izraeli katona szabadon engedésétől tette függővé a gázai övezeti átkelőhelyek újramegnyitását kedden Cipi Livni izraeli külügyminiszter.
"A két dolog összefügg, nem választható szét - mondta Livni a minisztérium közleménye szerint. - Nem lehetséges előrelépés a megnyitás ügyében, amíg nem lépünk előre a számunkra fontos dolog, Gilád Salit szabadon bocsátása tekintetében."
"Nyilvánvaló, hogy a Hamász és a nemzetközi közösség most nyomást fog gyakorolni Izraelre az átkelőhelyek kérdésében és más ügyekben - folytatta a miniszter. - Ezért világosan megmondom: ha a Hamász kapni akar valamit Izraeltől, hát mi is kapni akarunk valakit, mégpedig Gilád Salitot.
A francia-izraeli kettős állampolgárságú tizedest palesztin fegyveres csoportok rabolták el a gázai övezeti határ izraeli oldaláról 2006 júniusában. Azóta a Hamász tartja fogva, s elengedéséért cserébe több száz - más források szerint ezernél is több - palesztin fogoly szabadon bocsátását követeli izraeli börtönökből. Több fogolycsere-tárgyalás is lezajlott már egyiptomi közvetítéssel, de ezek nem hoztak eredményt.
