Bár a minisztérium hét modellt dolgozott ki a sorozáson alapulótól a teljes egészében hivatásos hadseregig, a szociáldemokrata miniszter kijelentette, hogy ezek közül egy "vegyes modellt" javasol. Darabos már a hét végén is jelezte, hogy - svéd példára - egy hivatásos katonákból és önkéntesekből álló haderőt tartana a legjobb megoldásnak.

A sorkatonaság eltörléséről szóló javaslat fordulatot jelent a politikus korábbi álláspontjához képest. Egy évvel ezelőtt a hadkötelezettségre mint "kőbe vésett" elvre hivatkozott a miniszter, és a tavaly októberi nemzeti ünnepen is alapvetően amellett foglalt állást.

A tárca új álláspontja szerint a részben önkéntes, részben hivatásos állományból álló vegyes modell jobban megfelel a kor követelményeinek, emellett a jelenlegi mozgósítási létszám változatlan költségek mellett fenntartható a javasolt modellben.

A mozgósításra rendelkezésre álló 55 ezer fős létszámon nem akar csökkenteni a miniszter, az egy időben állományban lévők számán azonban igen. Bár a jelenlegi rendszer a hadkötelezettségre épül, jelenleg is szolgálnak hivatásos katonák az osztrák hadseregben. Számukat 13 ezerről tízezer alá akarja csökkenteni Darabos, egyúttal hétről kilencezerre növelni a polgári szolgálatosok létszámát és 1800-ról 5500-ra a szerződéses katonákét. A leépítéseket részben az állami szektoron belül történő áthelyezésekkel tervezik végrehajtani.

Darabosnak ellenszéllel kell megküzdenie a hadseregen belül és meg kell szereznie a másik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) támogatását. Az ÖVP részéről Michael Spindelegger külügyminiszter egyelőre visszafogottan reagált Darabos javaslatára, akárcsak Heinz Fischer, a szociáldemokratákhoz közel álló államfő. Fischer óvott az elhamarkodottságtól. "Egy éve még +kőbe volt vésve+ a hadkötelezettség. A kövek mégsincsenek vajból" - fogalmazott.

A hadkötelezettségről szóló vita legutóbb tavaly októberben parázslott fel, amikor Michael Ha:upl szociáldemokrata bécsi főpolgármester nem sokkal a nagy jelentőségű önkormányzati választások előtt saját pártja meglepetésére népszavazást javasolt a sorkötelezettség eltörléséről. Az ÖVP akkor egy "megreformált hadkötelezettség" mellett érvelt.

A burgenlandi horvát nemzetiségű politikust, aki annak idején polgári szolgálatosként teljesített hadkötelezettséget, a hadsereg korábban is fenntartással kezelte. A vezérkari főnökök ezúttal sem rejtették véka alá, hogy ellenzik a hadkötelezettség eltörlését. Darabos válaszul figyelmeztette a vezérkart, hogy egy demokráciában a katonai vezetésnek alá kell vetnie magát a politikai vezetők szándékának.

A hadsereg reformjának előkészítése a 2001-ben készült biztonságpolitikai stratégia felülvizsgálatával párhuzamosan zajlik. Az érvényben lévő doktrínát az ÖVP és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) koalíciója idején, a kormánypártok szavazataival és az SPÖ ellenzése mellett fogadta el a parlament. Az ÖVP javaslatára, amely akkor hosszú távon a NATO-csatlakozás lehetőségét kereste, a szövegbe bekerült, hogy Ausztria a mindenkori biztonságpolitikai körülmények fényében folyamatosan értékeli a NATO-tagság előnyeit és "figyelemmel kíséri" a csatlakozás lehetőségét. Darabos tavaly nyáron egy interjúban azt mondta, hogy a dokumentum "NATO-közeli" és megkérdőjelezi az ország semlegességét.