A lap szerint sem Moszkvában, sem Tbilisziben nem vártak áttörést, de mindkét fél fontosnak nevezte, hogy a találkozó egyáltalán létrejött. Az orosz külügyminisztériumban úgy értékelték, hogy a pénteki tárgyalások "tárgyszerűen és konstruktív légkörben" zajlottak. Ezt közvetetten megerősíti az orosz fogyasztóvédelmi felügyelet (Roszpotrebnadzor) vezetőjének kijelentése: Gennagyij Onyiscsenko azt mondta, nem zárja ki, hogy a grúz borok már a jövő évben visszakerülnek az orosz piacra.

Grúz szakértők viszont azt emelték ki, hogy bár konkrét ügyekben, például a grúz áruknak az orosz piacra való visszatérése kérdésében lehetséges az együttműködés, a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről egyelőre nem lehet szó. Egy volt grúz kormányhivatalnok szerint ez nem következhet be addig, amíg Szuhumiban és Chinvaliban, a két szakadár egykori grúziai tartomány, Abházia és Dél-Oszétia fővárosában orosz nagykövetségek működnek.

Moszkva és Tbiliszi diplomáciai kapcsolatai a 2008. augusztusi orosz-grúz háború után szakadtak meg. A grúz vezetés hadműveletet indított Dél-Oszétia visszaszerzéséért. Oroszország beavatkozott a konfliktusba, és súlyos vereséget mért a grúz erőkre, majd független államként ismerte el Dél-Oszétiát a másik szakadár grúz tartománnyal, Abháziával együtt.

Egy orosz diplomata az sda svájci hírügynökség megkeresésére, még a tárgyalások előtt nyilatkozva elmondta, hogy a felek kétoldalú kereskedelmi és szállítási problémákat szándékoznak megvitatni.

Maia Pandzsikidze grúz külügyminiszter a tbiliszi médiának nyilatkozva ezt azzal egészítette ki, hogy tisztán technikai jellegű megbeszélésről van szó, amelyen a következő találkozók formáját fogják meghatározni.

Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes és Zurab Abasidze, a grúz kormány különmegbízottjának genfi találkozója Tbilisziben "a nap híre volt" - írta a Kommerszant. Előző nap egy amerikai finanszírozású grúz intézet ismertetett egy közvélemény-kutatást, amely szerint a grúzok többsége a kétoldalú kapcsolatok rendezését Moszkvával az egyik legégetőbb kérdésnek és az új kormány prioritásának tekinti. Az amerikai Nemzeti Demokrata Intézet adatai szerint pedig Grúzia lakosainak 79 százaléka elégedetlen a kapcsolatok jelenlegi helyzetével.

A jelenlegi kormány Miheil Szaakasvili államfő politikáját teszi felelőssé a kapcsolatok megromlásáért. Az államfőt támogató, jelenleg ellenzéki Egyesült Nemzeti Mozgalom a közvetlen tárgyalások ügyében várakozó álláspontra helyezkedik. Álláspontja szerint még a grúz áruk orosz piacra történő visszatérésében sem lehet áttörésre számítani.

Grúz szakértők meggyőződése szerint a kétoldalú találkozók formulája az orosz fél számára annál inkább megfelelő, minthogy a 2008-as háború óta az ENSZ, az Európai Unió, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet égisze alatt Genfben megtartott többoldalú tárgyalások nem vezettek eredményre. A legutóbbi fordulón Abházia és Dél-Oszétia képviselői nem voltak hajlandók megvitatni a grúz menekültek visszatérésének kérdését, és demonstratívan kivonultak. Csatlakoztak hozzájuk az orosz diplomaták is.

Nika Imnaisvili grúz szakértő véleménye szerint Oroszország "aktívan törekszik arra, hogy a grúz probléma lekerüljön a nemzetközi napirendről".

Grigorij Karaszin orosz külügyminiszter-helyettes közölte, hogy a kétoldalú megbeszélések rendszeresek lesznek - írta a Kommerszant.