A kormányzó Grúz Álom nevű pártszövetség jelöltje, Giorgi Margvelasvili nyerte Grúziában a vasárnap tartott elnökválasztást. Az exit poll felmérések tanúsága szerint Margvelasvili a szavazatok 66-68 százalékát szerezte meg, messze maga mögé utasítva az eddigi elnök, Miheil Szaakasvili és az ellenzéki Egyesült Nemzeti Mozgalom jelöltjét, David Bakradzét, akinek a voksok 20 százalékát sikerült begyűjtenie.

Az eredmény egyrészt azt jelenti, hogy a grúz elnökválasztás már az első fordulóban eldőlt, másodikat nem kell tartani, másrészt pedig azt, hogy megszűnik a tavaly óta tartó kényszerű társbérlet, hiszen a 2012-es parlamenti választások után a Bidzina Ivanisvili miniszterelnök vezette Grúz Álom most az elnöki palotát is megszerezte.

Szaakasvili tíz éve Eduard Sevardnadze és kormánya megdöntésével került hatalomra az úgynevezett „rózsás forradalomban”. Kitöltött két elnöki mandátumot, a harmadikért már nem indulhatott.

Megfigyelők szerint a tbiliszi elnöki palota új lakójaként Margvelasvili egyébként nem hoz változást Grúzia külpolitikájában, amelynek a fő célja változatlanul a társulási szerződés aláírása az Európai Unióval. Igaz, a módszerek módosulhatnak, Szaakasvili kíméletlen oroszellenes irányvonalát Ivanisviliék Moszkva és a Nyugat között manőverező politikával igyekeznek felváltani. Tornike Sarasenidze, a tbiliszi közszolgálati egyetem professzora lapunknak erről korábban azt mondta, az elmúlt egy év során már bizonyságot is nyert, hogy a 2008-as háború után lehetséges enyhíteni a feszültséget Grúzia és Oroszország között.

A 44 éves Margvelasvilitől többek között a kereskedelmi kapcsolatok normalizálását várják. Ez egyébként már elkezdődött: tavasszal Moszkva a grúz ásványvízre, júniusban pedig a borokra oldotta fel a még 2006-ban elrendelt importtilalmat, amely komoly nehézségeket okozott a kaukázusi országnak, ahol a GDP-növekedés tavaly meghaladta ugyan a hat százalékot, de a grúzok jelentős hányada még mindig a szegénységi küszöb alatt él. Igaz, egy kérdésben minden számottevő politikai erő egyetért Grúziában: a 2008. augusztusi orosz–grúz háború után Moszkva által függetlenként elismert Dél-Oszétiát és Abháziát „megszállt területnek” tekintik, amelynek előbb-utóbb vissza kell kerülnie Grúziához.

Ugyanakkor – mint azt a Kommerszant moszkvai napilap elemzése írta – a többség azt is belátja: éppen a fegyveres konfliktus miatt erre kisebb az esély, mint valaha is volt, és ezért sokan Szaakasvilit teszik felelőssé. Ivanisvili a minap egy interjúban nem zárta ki, hogy – miután néhány volt miniszter ellen már büntetőeljárás indult – a távozó elnököt is felelősségre vonják, vagy legalábbis kihallgathatják több, a mandátuma idején elkövetett feltételezett bűncselekmény, törvénysértés miatt. Kivizsgálnák például Zurab Zsvanija miniszterelnök 2005-ben, gyanús körülmények között, a hivatalos verzió szerint szén-monoxid-mérgezés által okozott halálának és egy 2011. májusi ellenzéki tüntetés erőszakos feloszlatásának az ügyét is.

Margvelasvilit november 17-én iktatják be, Ivanisvili – Grúzia leggazdagabb embere – pedig előre jelezte, hogy egy héttel ezután lemond a posztjáról. Azt mondja, hogy elérte, amit akart.