A Google a nemzetbiztonsági szervek adatkéréseit is nyilvánosságra hozná
A Facebook és a Microsoft – a nemzetbiztonsági szervekkel történt megbeszélések után - új, de még mindig elég korlátozott adatokat hozott nyilvánosságra arról, hogy 2012 második felében hány ezer kérést kaptak kormányzati szervektől a felhasználók adataira vonatkozóan.
A Facebook 9-10 ezer kérést kapott helyi és szövetségi szintű kormányzati szervektől 18-19 ezer felhasználó profillal kapcsolatban, közölte Ted Ullyot, a közösségi oldal ügyvédje péntek este. A skála elég széles: próbáltak így megtalálni eltűnt gyereket, katonaszökevényt, nyomoztak terrorfenyegetést ügyében. Ullyot szerint havi 1,1 milliárd aktív profillal ez azt jelenti, hogy csupán a felhasználók 1 százalékát érintették a szövetségi vagy a helyi kormányzati szervek kérései. A Facebook - ugyanúgy, mint máskor - most is hangsúlyozta, hogy elszántan védelmezik a felhasználók adatait, és csak 79 százalékban teljesítették a kormányzati kéréseket, sőt, sokszor jóval kevesebb információt adtak át a hatóságoknak, mint amennyit azok szerettek volna megkaparintani.
John Frank, a Microsoft alelnöke szerint ők 2012 második felében 6-7000 kormányzati kérést kaptak, ami összesen 31-32 ezer felhasználói fiókot érintett. Frank szerint azok az információk, amelyeknek nyilvánosságra hozatalára most engedélyt kaptak, nem sokat segítenek a társadalomnak, hogy megértsék ezeket a dolgokat.
A közölt kérések esetében nem igazán lehet megállapítani, hogy melyik szolgált nemzetbiztonsági célokat. Ullyot állítása szerint most azon dolgoznak, hogy e tekintetben is nagyobb legyen az átláthatóság, írja a CNN. A cégek arra sem kaptak felhatalmazást, hogy nyilvánosságra hozzák, egyes szervektől pontosan mennyi kérés érkezett.
A Facebook és a Microsoft azután hozta nyilvánosságra az adatokat, hogy kirobbant az utóbbi idők legnagyobb megfigyelési botránya. Az elektronikus megfigyelést végző amerikai titkosszolgálat, a Nemzeti Biztonsági Ügynökség (NSA) munkatársaként Edward Snowden nemrég dokumentumokat adott át a sajtónak arról, hogy Washington évek óta amerikaiak és külföldiek millióinak internetes és mobiltelefonos kommunikációjához fér hozzá. A dokumentumok szerint az NSA Prism (Prizma) programja szabadon kutakodhatott a vele együttműködő cégek (köztük a Facebook, a Google, a Microsoft és a Skype) szerverein. A cégek tagadták, hogy hozzáférést nyújtottak volna szervereikhez, és a Facebook, illetve a Microsoft most is kiemelte, hogy nem a megfigyelési botrány miatt közli az adatokat.
A Google egyelőre nem nyilatkozott, a cég ugyanis megvárná, hogy engedélyt kapjanak minél pontosabb információk közlésére. „Mindig is úgy gondoltuk, fontos különbséget tenni a különböző kormányzati kérések között. Már nyilvánosságra hoztunk bűnügyekkel kapcsolatos kérvényeket, amelyeket elkülönítettünk a nemzetbiztonsági ügyektől. A két kategória összekeverése visszalépést jelentene a felhasználók számára. A kérésünk a kormány felé világos: publikálhassuk a nemzetbiztonsággal kapcsolatos kéréseket, beleértve a FISA dokumentumokat is” – áll a Google közleményében. A külföldi hírszerzés felügyeletére vonatkozó törvény (FISA) értelmében a különböző vállalatok az igazságügyi miniszter és a nemzeti hírszerzés igazgatójának utasítására kötelesek hozzáférést adni adatforgalmukhoz az FBI lehallgatási részlegének. A FISA megtiltja az érintett cégeknek, hogy egy ilyen utasításnak akár a puszta létét is nyilvánosságra hozzák.
