Orbán Berlinben nyugtatta a piacot
A két politikus láthatóan oldott hangulatban volt, a gépezet csupán akkor döccent egyet, amikor Orbán tolmácskészüléke a sajtótájékoztatón nem működött, de Merkel gyorsan a segítségére sietett. A magyar miniszterelnök többek között arról beszélt, hogy a magyar kormány egyszerre szeretné megvalósítani a pénzügyi fegyelmet és beindítani a növekedést, és ezzel szerinte hasonló politikát folytat, mint a német kormány. (Merkel tavaly ősszel többmilliárd dollárral konszolidálta a bankokat, de azóta az európai költségvetési fegyelem mellett kardoskodik.)
Hangoztatta: tavaly ősz óta a magyarok „világbajnokok” lettek a költségcsökkentések terén, ám reméli, hogy hamarosan visszatérünk a gyors gazdasági növekedésű közép-európai államok közé: ez lenne egyébként Németország érdeke is - tette hozzá. Előre megköszönte az Európai Unió leendő soros elnökeként kapott német támogatást, és bizonygatta: a magyar diplomácia komoly kihívás elé néz, de képesek leszünk megfelelni a feladatnak.
A nemzetközi vihart kavart bankadóval kapcsolatban már mutatkoztak nézetkülönbségek. Angela Merkel mindössze annyit mondott: Németországban kötelezik a bankokat, hogy egy alapba gyűjtsék össze a pénzt: ha egy pénzintézet bajba jut, akkor ebből tudják majd konszolidálni. Orbán Viktor ugyanakkor részletesebben kifejtette: szerinte a bankadóval ledőlt egy tabu, és itt az ideje új gazdaságpolitikai megoldásokat keresni. Ám Magyarországnak nem volt sok ideje, hiszen amennyiben tartani akarjuk az előző kormány által vállalt 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt, akkor szükség van erre a bevételre.
Az MTI tudósítása szerint a sajtóértekezleten egy kérdésre válaszolva a kancellár úgy értékelte, hogy a Nemzetközi Valutaalap és Magyarország közötti tárgyalások felfüggesztése semmilyen hatással nincs a német-magyar gazdasági kapcsolatokra. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország hosszú távon is a stabilitás útjára lép, és ebből kiindulva a 3,8 százalékos költségvetési hiánycélt kedvezőnek nevezte.
Magyarország betartja a valutaalappal megkötött megállapodást - fűzte hozzá a kormányfő, utalva arra: a megállapodásban az szerepel, hogy a költségvetési hiány 3,8 százaléknál nem lehet magasabb. "Megnyugtattam a befektetőket és az IMF képviselőit abban a tekintetben, hogy a hiány nem lesz nagyobb" - jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint ezzel a valutaalappal kötött szerződés véget is ér. Azt követően pedig már nem az IMF-fel, hanem az Európai Unióval kell tárgyalnunk - jelentette ki a kormányfő, emlékeztetve arra is, hogy Magyarország túlzott deficiteljárás alatt van. "A későbbiekben már az Európai Unióval kell tárgyalni arról, hogy miként csökkenti Magyarország költségvetési hiányát 3,8 százalékról az unió által elvárt 3 százalék alá" - fogalmazott a miniszterelnök, utalva arra, hogy a következő évi költségvetés már az unióval folytatott tárgyalások alapján születik meg.
Lapunk úgy tudja, hogy a közös ebéden szóba került a magyar-szlovák viszony is. Bár a németek nem rejtették véka alá, hogy a visegrádi együttműködéssel kapcsolatban fenntartásaik vannak, nem emeltek különösebb kifogást, amikor Orbán arról beszélt, a négyek energetikai együttműködése uniós érdek is. Terítéken volt természetesen a magyar belpolitika is: minden kereszténydemokrata, polgári párt célja, hogy a szélsőségeket kiszorítsa a politikából - szögezte le a két pártelnök. Erre Orbán szerint már az őszi önkormányzati választásokon esély mutatkozik.
Orbán berlini útját óriási médiaérdeklődés kísérte: a miniszterelnök tegnap délutáni előadására a német Külpolitikai Társaságnál (DGAP) több mint 350 érdeklődő jelentkezett be. Mint lapunknak egy berlini forrásunk elmondta, nemrégiben egy szlovák előadást is rendeztek, amire tízen jöttek el. - Hiába, Szlovákia unalmas, mert ott rend van - vonta le a tanulságot forrásunk. A német sajtót aggasztja a forint árfolyamának esése, ami a pénzpiacon ismét azt az érzést kelti, hogy „Európában nem mennek rendben a dolgok”. Emellett példátlannak tartják, hogy egy európai uniós ország „bevágja az ajtót” a Valutaalap és az EU delegációja előtt. Az utóbbi időben még a konzervatív német lapok is kritikusan írtak a Fideszről, a szóhasználatra általában kínosan ügyelő Frankfurter Allgemeine Zeitung legutóbb csak jobboldali nacionalistaként aposztrofálta a Fideszt.
A jó viszony fenntartása azonban elemi érdek, hiszen a CDU és a Fidesz ugyanahhoz az Európai Néppárthoz tartozik, még ha a gazdaságpolitikát, a kapitalizmust, a piaccal kapcsolatos viszonyt valamint a szélsőjobboldallal szembeni fellépést másképp látják is. Ezért nyílt kritika nem hangozhat el Orbán címére. Ám mint azt a kancellár még a választási győzelemre gratuláló levelébe írta, a Fidesz kétharmados győzelme miatt különleges felelősséggel bír Magyarország jövőjéért.
