Tovább tart a vita Németországban az atomerőművekről: egy hónappal azután, hogy a Merkel-kormány a fukusimai események hatására gyökeres fordulatot határozott el energiapolitikájában, nyilvánvalóvá vált: a kancellárnak ennek megvalósításáért többfrontos harcot kell folytatnia. Keddi sajtóértesülések szerint nem csak a legnagyobb energetikai konszernek lázadtak fel az atomerőművek bezárásának felgyorsítása ellen, de Merkel pártjában, a konzervatív CDU-ban is erősödnek a féket követelő hangok.

A négy legnagyobb konszern - az RWE, az E.ON, a Vattenfall és az EnBW - már korábban bejelentette, hogy a hét legrégebbi erőmű működésének három hónapra történt felfüggesztése miatt a maga részéről is felfüggeszti annak a fűtőelemadónak a költségvetésbe történő befizetését, amelyet a kormány - a parlament jóváhagyásával - az elmúlt évben határozott el. A szóban forgó adó az energetikai hálózat korszerűsítését és a megújuló energiaforrásokra való áttérés felgyorsítását szolgálja. Az említett négy cég a moratórium miatt szerződésszegéssel vádolja a kormányt, az RWE perrel fenyegetőzik.

A Handelsblatt beszámolója szerint a kancellár - mindennek ellenére - tartani kívánja magát az atomerőművek tervezett mielőbbi leállításához. Merkel utasította a gazdasági és a környezetvédelmi minisztériumot, hogy haladéktalanul dolgozza ki az "energetikai forradalom" felgyorsításának programját. A kormány a tervek szerint június közepéig elő akarja terjeszteni az ezt célzó fő irányokat, és módosítani kívánja az érvényben lévő "atomtörvényt", amely szabályozza az erőművek működési idejét.

A jelenlegi törvényt a konzervatív-liberális koalíció tavaly ősszel határozta el, és akkor - az előző, nagykoalíciós kormány határozatához képest - átlagban 12 évvel meghosszabbította az erőművek üzemidejét. A japán katasztrófa következményeként azonban a Merkel-kormány visszakozásra kényszerült.

Keddi újságok arról számoltak be, hogy a kancellárral saját pártjának néhány befolyásos politikusa sem ért egyet. Ők elsősorban arra figyelmeztetnek, hogy a megújuló energiákra való "villámgyors" áttéréshez nincs meg a szükséges pénzügyi fedezet. A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint a CDU elnökségének előző napi ülésén az ezzel kapcsolatos, legegyértelműbb üzenetet Wolfgang Scha:uble pénzügyminiszter fogalmazta meg, kijelentve: "Csináljatok amit akartok, de a költségvetést ne bántsátok!" A bírálók nem a fordulat szükségességét, hanem a kancellár által sürgetett, általuk túl gyorsnak tartott ütemét kifogásolják.

Ezzel egy időben az ellenzéki pártok - különösen az atomerőművek bezárását leghatározottabban követelő és a lakosság körében mind népszerűbbé váló Zöldek - még gyorsabb lépéseket sürgetnek.

Érzelmi döntés?

Nem tetszik a német atomerőművek bezárásának terve a világ legnagyobb energiafelhasználójának, Franciaországnak sem. Akétoldalú kapcsolatok sínylik meg, ha engedve a fukusimai vészhelyzet utáni „érzelmi reakcióinak” kitart az atomerőművek leállítása mellett – derült ki azokból a nyilatkozatokból, amelyeket a francia szenátus pénzügyi bizottságának tagjai tettek egy berlini látogatáson. „Ezt a döntést konzultáció nélkül hozták. Tiszteletben is tartjuk, de nem marad következmények nélkül Franciaországban – jelezte a bizottság tagjaként Philippe Marini, a kormányzó Népi Mozgalom Uniója (UMP) politikusa, Jean Arthuis volt pénzügyminiszter, bizottsági elnök pedig arról beszélt, Németországnak európai szintűre kellett volna szélesítenie az atomerőművei kapcsán zajló vitát.

Az állami tulajdonban lévő francia atomcég, a biztonsági berendezéseket gyártó Areva jelentős megrendelésekre számíthat a Fukusima után a világon végigsöprő aggodalmak miatt, ám ha Németország példáját követve sok más ország is lemond az atomenergiáról, az nyilvánvalóan visszaveti az üzletet. Franciaország 58 atomerőműve az áramszükséglet 75 százalékát állítja elő, a franciák többsége pedig kiáll az atomenergia mellett, hiszen az tartja évről évre az európai átlag alatt a hó végi áramszámlákat.