A forradalom sikere a tét
A Muzulmán Testvériség szerint félő, hogy ha Safik kerül az elnöki székbe, akkor visszaállítja a régi rendszert, így kárba vész mindaz, amit a forradalommal elértek. Ezért minden pártnak, aki részt vett a felkelésben, azért kell harcolnia, hogy ne a Mubarak-rezsim egyik embere szerezze meg a hatalmat.
A Testvériség nem hiába riogatja az egyiptomiakat, Safik egykori miniszterelnök és a légierő volt parancsnoka szerint Hoszni Mubarak valódi példakép.
A voksolás igazi történelmi esemény a lakosság számára, hiszen először szavazhatnak arra szabadon, ki kerüljön az elnöki székbe. A június 16 – 17-i második fordulóban a szavazatok részleges összesítése alapján két lehetőség közül választhatnak: továbbra is a hadsereg támogatta, a régi rezsimhez hű politikus vagy a sokáig elnyomott, az iszlám törvénykezést bevezetni kívánó Muzulmán Testvériség jelöltje legyen az elnök. Hiába a szabad választás, a két lehetőség sokaknak nem tetszik. Főleg azért, mert a szerdán és csütörtökön tartott voksoláson az első négy jelölt szorosan egymás mögött végzett, és az első két helyet megszerző jelöltek csak pár százalékkal előzték meg a többieket. Az eredmények ráadásul azt mutatják, hogy az utóbbi pár hónapban csökkent a Muzulmán Testvériség népszerűsége. Jelöltjük, Mohamed Murszi ugyanis a voksoknak csak 25 százalékát szerezte meg, míg annak idején, a parlamenti választásokon a Testvériség a képviselői helyek több mint felét megkaparintotta.
Safik szerint az sem lenne probléma, ha egy Muzulmán Testvériség vezette kormány mellé őt választanák meg elnöknek. Hogy ez ne történjen meg, Murszi szövetkezni akar az elnökválasztás vesztes jelöltjeivel. Ennek érdekében a harmadik helyen végzett baloldali Hamdín Szabahit és a független iszlamista Abdel Moneim Abol Fotouh-t már meg is hívta egy találkozóra szombaton. Ugyan az utóbbi utalt arra, hogy támogatná a Testvériséget, arról nem tudni, hogy elmennek- e találkozóra, ahol valószínűleg az alelnök személyéről és az új koalíciós kormányról lenne szó.
A Muzulmán Testvériség ugyan bízik a sikerben, habár a szervezet a felkelés kezdete óta eléggé elszigetelődött a többi párttól. Azzal vádolták ugyanis, hogy túl későn szállt be az eseményekbe, és túl gyorsan belenyugodott abba, hogy a hadsereg irányítson Mubarak bukása után. Safikot viszont támogatói egy erős vezetőnek tartják, aki képes véget vetni a több mint egy éve tartó politikai viszálykodásnak. Támogatói között vannak a keresztények is, ők Egyiptom 82 milliós népességéből körülbelül tízmilliót tesznek ki. Ugyan a keresztényeket a Mubarak-éra alatt diszkriminálták, de még mindig inkább a régi rezsim emberére szavaznak egy iszlamistával szemben. A Testvériség egyik volt vezetője szerint így az lenne a megoldás, ha a Muzulmán Testvériség az egyik alelnöki helyet egy keresztény politikusnak ajánlaná fel. Úgy tudni, hogy Murszinak ez nem is lenne ellenére.
