Az MTI-nek nyilatkozva a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy vélte, a két ország vezetőinek határozott felszólalásai is szerepet játszottak abban, hogy „a vádaskodások elültek”.

Németh a parlament külügyi bizottságának ülésén beszélt a határozati javaslatokról, amelyeket a jövő héten vitathat meg az Országgyűlés. Elmondása szerint az ülésen az MSZP jelezte:  nem támogatja a javaslatot, mert a mögött pártpolitikai kezdeményezést lát.

A lengyel kormányfő a közelmúltban többször nyilatkozott úgy, hogy indokolatlannak tartja azt a „hisztériát”, amely az EP-ben tapasztalható, ha a magyar kormány jogi ügyeiről van szó. Donald Tusk az eljárást Magyarországgal szemben túlzottnak és igazságtalannak tartotta. Szerinte a magyar kormány semmiben nem lép túl az európai demokratikus normákon. Tusk hozzátette azonban, hogy véleménye a vitákat jellemző politikai légkört érinti, és Varsó nem befolyásolhatja Budapest és az Európai Bizottság viszonyát. Ám, ha a magyar kormány szükségét látja, úgy kész politikai támogatást nyújtani Budapestnek. (Igaz, szavaiért a Baloldali Demokratikus Szövetséget vezető egykori kormányfő, Leszek Miller a „magyar ördög ügyvédjének” nevezte Tuskot.) Az Európai Parlament szakbizottságának múlt heti meghallgatásán védelmébe vette a Strasbourgban a Navracsics Tibor kormányfőhelyettes által képviselt kormányt a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) tagja is. Igaz, Konrad Szymanski nem magukat az intézkedéseket védte, hanem azzal érvelt, hogy azok nem EU, hanem nemzeti hatáskörbe tartoznak. Hasonló szellemben nyilatkozott a litván külügyminiszter is. Audronius Azubalis januárban kijelentette: az új alkotmányt bevezető Magyarországnak tárgyaláson kell mielőbb megegyeznie az EU-val. Az unió tanácsának nem szabad hagynia, hogy egyes tagországok politikai aggodalmai határozzák meg a testület véleményét, mert az ellentétes lenne az EU Alapjogi Chartájával.