– Sajnálatos, hogy a felvételi eljárás során főleg Gál Kinga, a Fidesz, Csáky Pál pedig az MKP nevében keményen ellenezte ezt a döntést. Magatartásukkal többek között azt a mintegy 130 ezernyi szlovákiai magyar polgárt sértették meg, akik értékrendünket támogatva, a legutóbbi szlovákiai parlamenti választásokon ránk szavaztak. Egyúttal pedig megkérdőjelezték a többségi nemzet demokratikus erőivel való együttműködés fontosságát – nyilatkozta lapunknak Bugár.

Megkeresésünkre Berényi József MKP-elnök kifejtette, hogy a romániai magyar politikai tömörüléshez hasonlóan az MKP sem támogatja vegyes pártok színrelépését. – Ráadásul kérésünk ellenére a Híd idehaza semmit sem tett annak érdekében, hogy az MKP-t  is bevonják a szlovákiai jobboldali pártok népi platformjába, holott a legutóbbi megyei választások is igazolták, hogy ennek a szövetségnek a Magyar Közösség Pártjára is nagy szüksége van – nyilatkozta lapunknak a pártelnök.

Az MKP és a Most-Híd nagy riválisai egymásnak, a legutóbbi szlovákiai megyei választásokon sem voltak képesek együttműködni. A Most-Hídat a Fidesz-kormány nem tekinti partnerének, az MKP-t igen. Berényiék a 2012. márciusi szlovákiai parlamenti választáson is komoly támogatást kaptak a Fidesztől, a pozsonyi parlamentbe mégsem jutottak be. Budapesten arra hivatkoznak, hogy a Most-Híd vegyes párt, vagyis nem csak a magyar kisebbség érdekeit képviseli. Bugárékat a határon túli magyar szervezetek fórumaira, így a Magyar Állandó Értekezletre sem hívják meg.

Az EPP jelenleg az Európai Parlament legnagyobb frakciója. Szlovákiából immár négy konzervatív tömörülés, az MKP, a Híd, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) és a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) a tagja.

Elvből szavazott az RMDSZ

Az RMDSZ tiszteletben tartotta Magyar Közösség Pártja (MKP) véleményét, azért szavazott nemmel a Híd tagfelvételére – tájékoztatta lapunkat az RMDSZ külügyi titkára, aki a szövetséget képviselte az Európai Néppárt e heti közgyűlésén. Vincze Loránt hangsúlyozta: az RMDSZ következetes maradt ahhoz az elvhez, amely mindeddig a néppárti tagfelvételeket jellemezte. Ennek értelmében nem lehet az EPP tagjává olyan alakulat, amelynek felvételét az illető országban már tagsággal rendelkező párt elutasítja, vagy ha ez végül meg is történik, hosszú időnek és alapos megfontolásnak kell megelőznie.

– Az elutasítás ennek az elvnek a betartását célozta, illetve az MKP javaslatának elfogadását, hogy a Most-Híd felvételét halasszák az EP-választások utánra, hiszen az lesz az első alkalom, amikor megmutatkozik, hogy az európai porondon is életképes alakulat-e. Az ilyenkor szokásos egyhangú döntés helyett ebben az esetben eléggé megosztott volt az EPP, a nemmel szavazók mellett nyolc alakulat tartózkodott, például a spanyol Néppárt, az MKP-n kívül a másik két szlovákiai alakulat viszont a Most–Híd felvétele mellett kardoskodott. Az MKP véleményét tiszteletben tartottuk, ez így természetes, de mostantól a Hídra is úgy tekintünk, mint EPP-tagszervezetre – tette hozzá az RMDSZ külügyi titkára.

Az Európai Néppárt (EPP) e heti közgyűlésén felvették a tagok sorába a Híd pártot, de Bugár kifogásolta, hogy az indítvány ellen szavazott a Fidesz és a KDNP, illetve az RMDSZ is. A magyar pártok képviselőinek döntését az MKP álláspontja mellett az is befolyásolhatta, hogy mint megtudtuk, Bugár két személyes fellépése során, a munkacsoportban, majd a közgyűlésben is kizárólag szlovákul beszélt.