„Vendégekként" őrzik a magukat Jarmuk Mártírjainak nevező csoport tagjai a Golán-fennsík közelében azt a 21 ENSZ-békefenntartót, akiket szerdán ejtettek foglyul. A Fülöp-szigetekről érkezett kéksisakosoknak a felkelők szerint nem lesz bántódásuk, ám szabadon csak akkor engedik őket, ha Bassár el-Aszad szíriai elnök erői visszavonulnak a térségből – tudatta a Reutersszel a londoni központú Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontjának (SOHR) képviselője. Rami Abdelrahman ma reggel tárgyalt a felkelőkkel, akik ekkor közölték vele követelésüket. Korábban egy videofelvételt is nyilvánosságra hoztak, amelyen a felkelők a foglyul ejtett ENSZ-konvoj autói előtt mondják el akciójuk okát – közölte a BBC.

A támadást azonban elítélte az Aszad-rezsim ellen két éve harcoló ellenzéket többé-kevésbé összefogó Szíriai Felszabadítási Hadsereg (FSA) is, megígérve, hogy mindent megtesz a kiszabadítás érdekében.

A békefenntartók feladata az 1967-ben Izrael katonai ellenőrzése alá vont Golán-fennsíkon az Izrael és Szíria közötti tűzszüneti megállapodás betartásának ellenőrzése volt.

Eközben újabb erők csatlakoznak a becslések szerint eddig 70 ezer áldozatot követelt polgárháborúba, megerősítve azokat az aggodalmakat, amelyek szerint a diktatorikus – ám világi – Aszad-rezsimet nem demokratikus, hanem radikális iszlám berendezkedés váltja fel. Az al-Kaida növekvő befolyására régóta tekintenek Nyugaton is veszélyforrásként, és ezt hangsúlyozza az Aszad-rezsim közvetett támogatójaként fellépő Oroszország is. (Ezt a meghatározást Moszkva visszautasítja, kijelentvén, hogy nem Aszad hatalmát támogatja, hanem ellenez minden külső fegyveres támogatást, beavatkozást – ezért is élt az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétójogával, amikor erre lehetőséget adó határozat elfogadásáról tárgyalt a testület. Az orosz vezetés ehelyett az ellenzék és Damaszkusz közötti tárgyalások megkezdését szorgalmazza, minden előzetes feltétel nélkül. Ennek azonban egyelőre nincs esélye, mert a felkelők a tárgyalások előfeltételeként Aszad távozását követelik.)

A fent említett új erő azokat a csecsen harcosokat jelenti, akik a felkelők oldalán fellépve egy iszlám állam megalapításában bíznak. Omar Abu al-Csecsen – akinek választott neve mellett valódi neve nem ismert –  az első bizonyítéka annak, hogy csecsen harcosok külföldön vállaltak szerepet. Igaz, ez felmerült Irakban és a tálibok oldalán Afganisztánban is, ám ezek csupán feltételezések maradtak – emlékeztetett a Reuters, amely szíriai ellenzéki forrásokra hivatkozva közölte, hogy a csecsenek a líbiaiak után a második legnagyobb külföldi erőt képviselik a polgárháborúban a felkelők oldalán.

Ez a tény tovább erősíti Moszkva aggodalmait, amelyek szerint a szíriai káosz nyomán az egész térség destabilizálódik, bizonytalanná téve az Észak-Kaukázust is. Ez nemcsak politikai presztízsveszteséget jelentene a csecsen háborúk után a térség pacifikálását nagyjából – bár korántsem teljes sikerrel – megvalósító orosz vezetésnek, de biztonsági kockázatot jelent a közelben fekvő Szocsira is, amely óriási, 51 milliárd dollárra (!) becsült beruházások árán egy év múlva otthont ad a téli olimpiai játékoknak.