A feszültség immár hosszabb ideje tart Evo Morales, Bolivia első indián származású elnökének kormányzata és négy autonómiát követelő tartomány között. Bolívia lakosságának többségét, 55 százalékát a főleg az Andok-fennsíkjának mostoha körülményei között élő kecsua és ajmara indián őslakosai adják. A földrajzi fekvésük miatt „félholdnak” nevezett keleti és déli régió négy tartománya viszont gazdag földgázban, lítiumban, s alkalmas mezőgazdasági termelésre (így a szójára) is. Itt viszont a helyi lakosság jelentős részét teszik ki a kreolok, a spanyol hódítók, majd más európai (német, lengyel, olasz, horvát) bevándorlók leszármazottai, illetve meszticek (európaiak és indiánok keverékei).

Pando, Beni, Santa Cruz és Tarija gazdasági és politikai elitjének többsége a kreolok közül kerül ki napjainkban is, akik konzervatív nézőpontból kezdettől fogva ellenségesen nézték Evo Morales indiánbarát politikáját, az új alkotmányt, a földgázkincs államosítását. Santa Cruz törvényhozása még 2007 végén autonómia-státuszt fogadott el, amit tavaly helyi népszavazáson is megerősítettek.

Ezt a példát másolta a három említett tartomány is. Evo Morales a népszavazásokat Bolívia kettészakítására tett kísérletnek,s így alkotmányellenesnek minősítette. Már-már polgárháborús légkör alakult ki, az autonómia hívei repülőtereket foglaltak el, Panda tartományban pedig több mint húsz Morales-párti indián veszette életét egy összecsapásban. A központi kormány szerint az amerikai nagykövet beavatkozott, a „félhold” úgymond demokratikus igényét támogatva, ezért La Paz kiutasította.

Tavaly, az elnöki félidőben az ellenzék kierőszakolt úgynevezett „visszahívási” népszavazást, de Morales a voksok 67 százalékát kapta. Majd kis kompromisszummal (az autonómia részleges elfogadásával) keresztül ment a törvényhozásban, majd 2009. januárjában népszavazáson is új alkotmánya, amelyben hangsúlyozottan szerepelnek az őslakos indiánok jogai. Az egyik módosítás értelmében még az idén elnökválasztást tartanak, amelyen Evo Morales újra indulhat.