Carney nem fejtette ki a "közeli jövőben" bevezetendő szankciók mibenlétét, de kijelentette, hogy Amerika megszakítja a meglévő, korlátozott katonai együttműködését Líbiával és támogatja, hogy az észak-afrikai ország ENSZ-tagságát felfüggesszék. A szóvivő nem zárta ki egyetlen lehetséges eszköz alkalmazását sem, beleértve a katonai aciót is.

Az Obama-kormányzat korábban jelezte, hogy a líbiai kintlévőségek befagyasztására, repüléstilalmi övezetek kialakítására készül és nem zárta ki a katonai fellépés lehetőségét sem. Az amerikai pénzügyminisztérium még csütörtökön felszólította az amerikai bankokat, hogy kísérjék szoros figyelemmel azokat a pénzmozgásokat, amelyek mögött a líbiai helyzet gyanítható. Szakértők szerint ez rendszerint a számlabefagyasztásokat megelőző utolsó lépés.

A Fehér Ház szóvivője elmondta, hogy Washington együttműködik európai partnereivel további szankciók bevezetésével és más közös fellépés részleteinek kidolgozásában. Barack Obama elnök, miután csütörtökön a brit, a francia és az olasz vezetőkkel tárgyalt a líbiai válságról, pénteken a török kormányfővel egyeztetett.

Carney bejelentésével csaknem egy időben egy több száz amerikai állampolgárt szállító, Líbiából indult komphajó érte el Málta partjait és nem sokkal korábban egy ugyancsak amerikaiakat szállító repülőgép szállt fel Tripoliból. Megfigyelők szerint Obama elnök eddigi visszafogottságának magyarázata az országban tartózkodó honfitársai miatti aggodalom volt.

Jay Carney kijelentette, hogy Barack Obama hétfőn Washingtonban fogadja Ban Ki-munt, az ENSZ főtitkárát, hogy megvitassa vele a líbiai helyzetet. Ugyancsak hétfőn Hillary Clinton amerikai külügyminiszter Genfben felszólal az ENSZ Emberi Jogok Tanácsában. Washington korábban kezdeményezte, hogy Kadhafi rendszerét zárják ki a testületből.

A Fehér Ház szóvivője úgy vélekedett, hogy Kadhafi ezredes elvesztette a líbiaiak támogatását és rendszerének legitimitása a nullával egyenlő.