Münchenben már most itt a tavaz - ünnepelte vendéglátóként Wolfgang Ischinger nagykövet a bajor fővárosban vasárnap véget ért nemzetközi biztonságpolitikai konferenciát, kiemelve az Egyesült Álamok és Oroszország viszonyában egyértelmű enyhülésre utaló megnyilvánulásokat.

A biztonságpolitika Davosaként említett 45. müncheni konferencián  az Egyesült Államokat Joe Biden alelnök képviselte, aki nagy nemzetközi figyelemmel kísért beszédében új hangot ígért az amerikai külpolitikában. Az Oroszországban bőszen bírált, és néhány európai partner által is kifogásolt rakétavédelmi pajzzsal kapcsolatban kijelentette: Washington tovább kívánja folytatni a rendszer kifejlesztését, de csak a NATO-val és Oroszországgal folytatott párbeszéd nyomán, valamint ha technikailag megvalósítható és gazdaságos.

A kedvező válasz nem is maradt el, Szergej Ivanov orosz miniszterelnök-helyettes elégedetten nyugtázta, hogy az Obama-kormányzat az Egyesült Államok és Oroszország közötti párbeszéd helyreállítására. Ivanov a konferencián külön is tárgyalt Bidennel. Találkozójuk Obama hivatalba lépése óta az első magas rangú érintkezés volt két fél között. Bár Ivanov úgy vélte, hogy "ördög a részletekben rejlik", hangsúlyozta, a Kreml derűlátóan fogadja az új washingtoni kormányzat törekvéseit a változásra.

Ivanov azt is közölte, hogy Oroszország kész megkezdeni a tárgyalásokat a hadászati támadófegyverek ellenőrzéséről szóló szerződés új szövegéről, mihelyt az Egyesült Államok is kész lesz rá. Az orosz miniszterelnök-helyettes emlékeztetett rá: Dmitrij Medvegyev államfő a közelmúltban megpendítette, hogy országa eláll a rövid hatótávolságú rakéták kalinyingrádi, amennyiben Washington is lemond a Csehországba és Lengyelországba telepítendő rakétavédelmi pajzsáról.

Alig mozdult előre valami Iránnal kapcsolatban. A Biden tolmácsolta washingtoni párbeszédkészségre Ali Laridzsáni parlamenti elnök azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy nukleáris kérdésekben kettős mércét alkalmaz. Felrótta a Fehér Háznak, hogy miközben elítéli Teherán atompolitikáját, semmi kifogása nincs Izrael nukleáris programjával kapcsolatban, továbbá a pakisztáni és az izraeli nukleáris kísérletekkel szemben.  A ajánlatára utalva pedig azt hangoztatta, hogy a Washington által eddig okozott szenvedések csupán egy "új hangszínnel" nem tehetők jóvá. Egy későbbi nyilatkozatban ugyanakkor némileg finomított a merev elutasításon, utalva arra, hogy Teherán konkrét tárgyalási ajánlatra vár.

Afganisztánnal kapcsolatban Biden kijelentette, hogy Washington az eddigi politika felülvizsgálatára törekszik. A haderő létszámát tekintve nem állt elő új konkrét követeléssel, kijelentette ugyanakkor, hogy az átértékeléshez Washington igényli a szövetségesek támogatását.  Mindezt Obama elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója azzal egészítette ki: az új stratégia fő eleme az, hogy a biztonság helyreállítása mellett a újjáépítésre is nagy hangsúlyt helyezzenek.

Az MTI-nek nyilatkozva a biztonságpolitikai konferencián Magyarországot képviselő Szekeres Imre honvédelmi miniszter rendkívül kedvezőnek értékelte Joe Biden beszédét.  A miniszter szerint a beszéd azt valószínűsíti, hogy a világ meg fog változni, több lesz a diplomácia, több lesz a párbeszéd. Ez Szekeres szerint mindenképp elő fogja segíteni a békefenntartó missziók együttműködését.

A NATO-t minden felszólaló a transzatlanti biztonság legfőbb oszlopának nevezte. Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök ugyanakkor az önálló európai védelem- és biztonságpolitika lehetőségére is utalt.

A konferencia egyik nagy "szenzációjaként"  a két politikus megerősítette, hogy a korábban létrehozott német-francia hadosztály egyik német zászlóalja francia területen állomásozik majd: a II. világháború óta először fordul majd elő, hogy német egységeket telepítsenek francia területre.