A diktatúra diszkrét bája
A Mengisztu-rémuralom megdöntése után sikerült fejleszteni az infrastruktúrát, valamelyest enyhíteni a nyomort, 1993-ban "elengedte" Eritreát is (amely "hálából" azóta is rendre szembeszáll vele), sőt még demokratikus választásokra is sor került. Addig nem is volt baj, amíg tartott a "forradalmi lendület", szilárd többséget tudhatott maga mögött.
Ám idővel a bajok újra sokasodni kezdtek: Szomáliában a gyenge kormány és az iszlám klánok harcai nyomán eluralkodott a káosz, ami az al-Kaida feltételezett jelenléte miatt fenyegetést jelentett Etiópia számára, akárcsak az ogadeni szakadár törekvések erősödése. Ráadásul lábra kapott az ellenzék is, a 2005-ös választásokon már komoly ellenfelekkel kellett megvívnia Zenawinak. Bár a győzelmet megszerezte, sokan csalást emlegettek, mire a miniszterelnök szép sorban begyűjtötte ellenlábasait.
Tavalyelőtt nagy vihart kavart, hogy miközben Zenawi arról beszélt, hogy a hazaárulással és népirtással vádolt 38 ellenzéki politikus elleni vádakat enyhítik, a tárgyalást vezető bíró halálra ítélte a "bűnösöket". Az ítéleteket végül nem hajtották végre, de szabadon sem engedték őket.
Hasonló a helyzet a jövőre esedékes újabb voksolás előtt is. A sajtószabadság ismeretlen fogalom a hatalmas, több évezredes történelemre visszatekintő kelet-afrikai országban. Az újságok a szigorú cenzúra miatt még kevésbé informatívak, mint a térség legtöbb államában. A kormányt bíráló újságírókat megfélemlítik.
A parlament januárban elfogadott egy törvényt, amely korlátozza a helyi emberi jogi aktivisták tevékenységét. Ez kimondja, hogy azok a hazai szervezetek, amelyek jövedelmének több mint 10 százaléka külföldről származik, külföldinek tekintendők. Így gyakorlatilag nem emelhetnek szót az igazságszolgáltatás és az emberi jogok ügyeiben, hiszen külföldieknek ez tilos. Mivel igen kevés hazai jótékonysági és független szervezet képes megállni a maga lábán, a kormány még szorosabb ellenőrzés alá vonhatja a hazai ellenzéket.
Az emberi jogi ügyek felvetésének feladata így még inkább a külföldiekre hárul. Ebben élen jár a világszerte (el)ismert Human Rights Watch (HRW) nemzetközi emberi jogi szervezet, amely nemrégiben Etiópiát élesen bíráló jelentést adott közre. Az addisz-abebai kormány feltűnően sietett, hogy saját jelentésében mindjárt meg is cáfolja.
A HRW háborús és emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolja Etiópiát. Jelentésében állítja, hogy a kormánykatonák falvakat gyújtanak fel, civileket kínoznak meg a szeparatista felkelők, az Ogadeni Nemzeti Felszabadítási Front elleni harcok közben és ürügyén. 2007-ben - állítják - a katonák 74 etióp polgárt és kínai olajmunkást gyilkoltak meg.
Az etióp kormány szerint HRW állításai mendemondákra épülnek, s nem más, mint kósza híresztelések laza szövevénye. A kormány hangoztatja: „nincs nyoma" az emberi jogok súlyos megsértésének. Élnek, sőt, jól vannak azok az emberek, akiket állítólag megöltek, vagy megkínoztak. A HRW szerint felgyújtott falvakban tűznek nyoma sincs. Az egyetlen esetben, amikor kínzás történt, a tettest katonai bíróság vonta felelősségre. Az etióp jelentés kimondja: a HRW riportja egyoldalú, miután a lázadók gaztetteit nem említi. „Ezzel - talán nem szándékosan - a HRW a szeparatisták propaganda-eszköze lett".
Az etióp kormány nyomozása azonban nem terjedt ki a HRW jelentésének minden vádjára. A lázadók elleni gyilkosságok egy részét nem is említi, vagy nem éppen meggyőzően tagadja. Elutasítja azt az állítást is, hogy a kormány blokkolta a lázadók kezén lévő területeket, ahová így nem juthatott az élelmiszersegélyekből, ezzel kitéve a polgári lakosságot az éhínségnek. Az etióp kormány azt is a HRW szemére veti, hogy nem is jártak Ogadenben, ez igaz, hiszen az utazást éppen az addisz-abebai kormány akadályozta meg, miközben hangoztja, hogy szabad a belépés a déli tartományba.. Néhány segélyszervezetet pedig, köztük a Nemzetközi Vöröskeresztet, szabályosan kirúgtak az országból. A segélymunkások csak név nélkül nyilatkoznak félve a kitoloncolástól.
A kormányzat alighanem megnyeri a jövő évi választásokat. A másként gondolkodók, köztük az ellenzék jeles vezére, Birtukan Mideksa sürgős letartóztatása azt sugallja, hogy a kormány minden potenciális ellenfelét rács mögött akarja tudni.
