A csörgőkígyó is csempészi a kokaint
Amíg Jesus Zambadát, a „Királyt” el nem kapták, a három mókusmajomnak fényűző élete volt: egy 64 ezer négyzetméteres burjánzó parkban adhatták át magukat az önfeledt játéknak. Alattuk vadlovak bóklásztak, a pávakakasok hivalkodóan nyitogatták legyezővé a farktollaikat, egy távolabbi, elkerített kifutóból pedig néha tigrisüvöltést sodort erre a szél – meséli, aki csak járt a Sinaloa drogkartell nagyhatalmú vezérének magánállatkertjében. Az édenkerti idillt sokáig az a teherautóplatót megtöltő fegyverek és kokain-csomagok sem zavarták, amiket Zambada a park területén tartott. Az arany élet csak 2008 októberéig tartott: a kartellvezért ekkor egy mexikóvárosi razzia után letartóztatták, így állatkertjéről is le kellett mondania.
Mexikóban nem számít ritkaságnak állatkertet találni egy-egy drogbáró vidéki főhadiszállásán. Amikor Zambadáét felszámolták, a hatóságoknak 200 vadat kellett más állatkertek gondjára bízniuk. Egyre-másra előkerülő sorstársaik miatt ma már sok állatkertre ki lehet függeszteni a „megtelt” táblát: csak egy idén júliusi háromnapos razzia során 5500 állatot foglaltak le országszerte, többségüket az amúgy is pénzszűkével küszködő intézmények gondviselésére bízva. Az államügyészség felbecsülni sem tudja, összesen hány állat tengődhet a drogkartellek fogságában.
A drogbárók felvágási hajlama határtalan: magánállatkertjeikben párducok, sarki farkasok és fehér tigrisek is élnek, de állítólag létezik olyan park, amelyben vállvetve legelészik a kafferbivaly, a zsiráf és Thomson-gazella – mintha nem is több tízezer kilométerre lennének természetes élőhelyüktől, Afrikától. Nincs minden állatnak akkora szerencséje, mint Zambada három mókusmajmának. Előfordul, hogy ahhoz a felkent pozícióhoz, amit a drogbáróság jelent, kurázsi már nem társul. Inkább kitépik a nagyragadozók fogait és karmait, semhogy valamelyik szűk ketrecben veszteglő állat belemarjon egy másfajta fegyverekhez szokott kézbe.
A megalománia egyébként minden gengszterfilmek felülmúlhatatlan remekéből, a Sebhelyesarcúból származik. Brian de Palma 1983-as alkotása az amerikai rapperek mellett Mexikóban is kötelező néznivaló minden drogbáró-palánta számára. Így nem meglepő, ha közülük sokan a való életben is követik az Al Pacino megszemélyesítette főhőst, aki filmbéli mátkájának – szerepében Michelle Pfeiffer – tigrist ad ajándékba az esküvő napján.
Azóta a drogbárók számára státusszimbólum magánállatkertet összehozni a kábítószerüzleten nyert milliárdokból. És amennyire egzotikusak az állatfajok, annyira sokoldalú a felhasználásuk is. Multifunkciós vadasparkokról van ugyanis szó: pár éve a mexikói sajtó napokon át cikkezett arról, hogy a brutalitásáról hírhedt Zetas kartell oroszlánokkal és tigrisekkel falatja fel a rivális bűnszövetkezetek tagjaitt. Az évi 40 milliárdos dolláros haszonnal kecsegtető kábítószerpiacért késhegyig megy a küzdelem: a legutolsó hivatalos adatok szerint 2010 végéig a hírhedt kartellháborúkban közel 35 ezer ember halt meg.
Ami a fő megélhetési forrást, a csempészetet illeti, a kreativitás szinte végtelen. Bár a hatóságok számára abban már semmi rendkívüli nincs, ha mélyfagyasztott cápákban bukkannak kokainos zacskókra, még az amerikai Kábítószer-ellenes Ügynökség (DEA) sokat látott ügynökei is meglepődtek, amikor egyszer élő csörgőkígyók gyomrából kerül elő a drog. Dupla a haszon: a kábítószer-kereskedelem mellett az Egyesült Államokba tartó illegális állatkereskedelem fő útvonala is Mexikón át vezet.
