Az 1986-os csernobili reaktorrobbanás következtében sugárfelhő borította be Európa nagy részét, az egészségügyi problémák negyedszázad múltán sem oldódtak meg. Ezt tartják minden idők legsúlyosabb atomerőmű-balesetének. Janukovics szerint mintegy kétmillió ember szenved a sugárszennyezés miatt.

A felrobbant reaktort jelenleg egy romló állagú betonszarkofág védi, az ezt felváltó, nemzetközi pénzügyi hozzájárulással épülő új építmény kivitelezése messze elmarad a tervezett ütemtől. Az évforduló alkalmából tartott megemlékezésen Janukovics hangsúlyozta: a reaktor nemcsak Ukrajnára, de Oroszországra, Fehéroroszországra és Európa más részére is veszélyt jelent. A robbanás lakhatatlanná tette Ukrajna és Fehéroroszország területének egy részét.

Az ukrán elnök virágot helyezett el az áldozatok csernobili emlékművénél és meglátogatott egy használt fűtőanyagot feldolgozó üzemet. Mikola Azarov kormányfő jobb orvosi ellátást, magasabb nyugdíjat és jobb lakhatási körülményeket ígért a katasztrófa áldozatainak.

Az évforduló alkalmából Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök a hagyománynak megfelelően valamelyik, a csernobili katasztrófa által sújtott területen tett munkalátogatást: idén Mahiljov megye cserikovi járásában - jelentette internetes honlapján a BELTA hírügynökség.

Orosz hírügynökségi jelentések szerint a fehérorosz ellenzék - akárcsak 1996 óta minden évben - utcai megmozdulással emlékezett meg az atomerőmű-balesetről Minszkben. Idén a korábbiakhoz képest sokkal kevesebben jelentek meg - rendőrségi források szerint legfeljebb 350-en -, és a hagyományos "csernobili jelszavak" mellett a Fehéroroszországban épülő atomerőmű munkáinak leállítását követelték.

A nukleáris katasztrófa 1986. április 26-ra virradó éjszaka 1 óra 23 perckor következett be az erőmű 1983-ben beindított negyedik blokkjában egy kísérlet során. Részben megsemmisült a reaktor aktív övezete, a levegőbe egyes adatok radioaktív anyagok tonnái kerültek. A mintegy két hétig égő tűz miatt további veszélyes anyagok szabadultak fel.