Amerika tudtával mosott tisztára nácikat a német hírszerzés
Miután megjelent a német külügyminisztérium náci múltját leleplező könyv, a hírszerzés is rászánta magát arra, hogy górcső alá vegye egykori munkatársainak előéletét.
Mint a Süddeutsche Zeitung pénteken beszámolt róla, még ebben a hónapban megalakul az a történészbizottság, amelynek feladata lesz dokumentálni a német külföldi hírszerzés (BND) megalakulásának és első éveinek a történetét. A testület irányításával Wolfgang Kriegert bízták meg, aki számos könyvet és tanulmányt írt a titkosszolgálatról, és a téma kiváló ismerőjének számít.
A történészek munkájának segítésére a BND már szeptemberben létrehozott egy saját munkacsoportot. Ennek az lesz a feladata, hogy hozzáférhetővé, kutathatóvá tegyen eddig bizalmasnak minősített aktákat, beszerezzen a kutatók által igényelt külföldi dokumentumokat, és segítse a kapcsolatfelvételt olyan személyekkel, akik tanúi, részesei voltak a német hírszerzés megalapításának és első éveinek. Mint a müncheni újság emlékeztet rá, a BND múltjának átvilágítását célzó első kísérlet 2008-ban kudarcba fulladt. Ennek oka részben a pénzhiány, részben pedig az volt, hogy számos fontos dokumentum nem volt hozzáférhető.
A BND-t 1956-ban a bonni kormány határozata alapján hívták életre; voltaképpen a hidegháború szülötte volt, dajkái pedig az amerikaiak voltak - emlékeztet a Süddeutsche Zeitung. Az alapító főnök, Reinhard Gehlen korábban a Wehrmacht főparancsnokságának felderítési osztályát vezette, majd 1945 áprilisában stábjával együtt megadta magát az amerikaiaknak. Gehlen szakterülete az ellenséges erők, vagyis a szovjet hadsereg értékelése volt, ami kapóra jött Washingtonnak. Gehlen már 1946-ban engedélyt kapott arra, hogy korábbi stábját Operation Rusty fedőnéven újból aktivizálja.
Az alapító után Gehlen-szervezetnek hívott csoport jogosult volt hamis iratokat kiállítani, így szinte mágnesként vonzotta azokat a nácikat, akiknek új személyazonosságra volt szükségük. Hogy hányan merültek alá a Gehlen-szervezetnél, majd később a BND-nél, az pontosan nem ismert. A Gestapo, a birodalmi biztonsági főhivatal (RSHA), a tábori csendőrség és a katonai rendészet korábbi embereinek alkalmazása többnyire az amerikai hírszerzés (CIA) tűrésével történt. A fő kritérium az antikommunista beállítottság volt.
Gehlen a 60-as években belső vizsgálatot rendelt el annak kiderítése érdekében, hány olyan munkatársa van a BND-nek, akik bűncselekményekben való részvételük miatt voltaképpen nem maradhatnak a szolgálat kötelékében. A 146 átvizsgált személy közül 71-nek távoznia kellett a BND-től. A jelentést ezután páncélszekrénybe zárták. Csak idén vált hozzáférhetővé, miután Ernst Urlau, a BND jelenlegi elnöke áthelyeztette az aktákat a szövetségi levéltárba.
